DR. NÉMETH IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Medgyessy-kormánynak más értékrendje van, másként közelíti meg a mezőgazdasági termelők problémáit.

Mi emberi és szakmai mércéket kívánunk állítani, és úgy gondoljuk, hogy tanulni kell az elmúlt tizenkét év tapasztalataiból, ezek az értelmetlen, szakmai harcok helyett politikai küzdelmek a jelenlegi helyzetbe hozták a mezőgazdasági termelőket, az agráriumot, és úgy gondolom, hogy ennek a legnagyobb vesztesei a vidéken élő emberek voltak. Tehát szellemiségében és szakmai tartalmában is új agrárpolitikát kívánunk megvalósítani. A szembeállítás, a megosztás és a részrehajlás helyett mi az együttműködésre kívánjuk helyezni a hangsúlyt. Mi azt szeretnénk, hogy még vasárnap is a falu főutcáján béke legyen, együtt találkozhassanak és együtt mehessenek ott az őstermelők, a családi gazdálkodók és a szövetkezeti tagok, mert meg vagyunk róla győződve, hogy az alapvető ellentétek nem köztük vannak, ők csak tisztességesen szeretnének megélni ebből az ágazatból, amely ágazatnak közös és nyomasztó gondjai vannak. Ezekre a nyomasztó gondokra kell választ adni.

Az agrárgazdaságot értékrendünk szerint nem lehet kizárólag a versenygazdaság szemüvegén keresztül nézni, hiszen nagyon sok ember kényszervállalkozóként végzi ezt a tevékenységet, egyszerűen Magyarországon olyan térségekben él, ahol az egyszerű megélhetésére, a jövedelemkiegészítésére nincs más lehetősége, mint mezőgazdasági tevékenységet végezni. Tehát ezért jelentettem ki én is több fórumon, hogy nem szeretem azt a szót, hogy szektorsemlegesség, mert tisztában vagyok azzal, hogy azonos szabályozással, támogatási rendszerrel, mércével - az elvonás tekintetében is - nem lehet ugyanúgy kezelni a kistermelőket, az őstermelőket és a társas gazdaságokat.

A mezőgazdaságnak van egy másik vetülete is a társadalmi és a szociális problémákon kívül, ez pedig a környezetgondozás és a környezetápolás. Arról is meg vagyok győződve, hogy egy gazdasági ágazat csak hazaszeretetből nem képes felvállalni egy ilyen tevékenységet, finanszírozni ennek a költségeit, de arról is meg vagyok győződve, hogy legracionálisabban ezt a feladatot úgy lehet elvégezni, hogy egy fenntartható mezőgazdasági tevékenységet próbálunk kialakítani a vidéken, és a termelőtevékenységgel párhuzamosan, átfedésben kívánjuk ezeket a feladatokat megvalósítani. De szeretném hangsúlyozni, ezt a mezőgazdasági termelők olyan mértékben tudják felvállalni, amilyen mértékben a társadalom is elismeri számukra.

Én a jelenlegi helyzettel nem kívánok foglalkozni; aki a mezőgazdaságban él, tudja, milyen nehéz a helyzet, milyen alacsony a jövedelem, sajnos egy helyben topogunk, tehát úgy gondolom, hogy a strukturális és a jövedelemválság mellett a szakirányítás színvonalát is jelentősen növelni kell az elkövetkezendő években.

A Medgyessy-kormány egy nemzeti agrárprogramot készített, bátran mondhatom ezt, hiszen nem pártpolitikai műhelyekben készültek azok az elképzelések, az a kormányprogram, amely önök előtt is fekszik. Mi már a programkészítés fázisában az együttműködésre törekedtünk, igyekeztünk bevonni minden szakmai szervezetet, függetlenül attól, hogy az a kistermelőket képviseli vagy a társas gazdálkodókat képviseli. Természetesen a legtöbb helyről érdemi véleményeket és javaslatokat kaptunk, amelyeket megfontolás után beépítettünk a programunkba. Azért tettük ezt, mert ha a magyar mezőgazdaság fejlesztését és talpra állítását nemzeti ügynek tartjuk, és az elkövetkezendő időszakban is társadalmi párbeszéd alapján kívánunk építkezni, a legalapvetőbb kérdésekben nemzeti konszenzusra törekszünk, és ezt teljesen őszintén mondom, a leendő ellenzék részéről is minden szakmai javaslatot meg kívánunk fontolni. És úgy gondolom, hogy vannak olyan törvények, amelyeket nem lehet négyévente felforgatni és újjáalakítani, ilyennek tartom például a termőföldről, a Nemzeti Földalapról szóló törvényt, bár az elkövetkezendő száz napban mi rendbe akarjuk tenni ezt a kérdést, de természetesen önökkel együttműködve. Ez az együttműködés csak önökön múlik.

Szembe kívánunk nézni a legégetőbb problémákkal, így a mezőgazdasági termelőket sújtó adóssággal is. Természetesen örültünk annak, hogy a családi gazdaságok újabb fejlesztési lehetőséghez jutottak, de szembe kell nézni azzal a problémával, hogy négy év alatt a mezőgazdasági termelők adósságállománya megduplázódott. Nem 200 milliárd, hanem közel 400 milliárd forinttal tartoznak az integrátoroknak és a bankoknak, és a legnagyobb probléma az, hogy eközben a beruházási ráta, miközben ilyen hatalmas adóssághegyeket halmoztak fel, igazából nem nőtt, ami azt mutatja, hogy a mezőgazdasági termelők nem a tevékenységük bővítésére, a termelésük modernizálására voltak kénytelenek ezeket a hiteleket felvenni, hanem elsősorban az ellentételezés nélkül maradt elemi károk következtében előállt veszteségek fedezésére és a szabályozatlan piac következtében beállt gyakori veszteségeik fedezésére, abból az egyszerű célból, hogy tovább tudják vinni a tevékenységüket, reménykedve abban, hogy talán jobban megélnek a későbbiekben ezekből a vállalkozásokból.

Nagyon jól mutatja a helyzetet, hogy mintegy 40 ezer munkahely szűnt meg vidéken, olyan településeken az elmúlt négy esztendőben, ahova a működő tőke be sem köszönt, és úgy gondolom, hogy ez nagyon súlyos veszteség, ezt nem tudták pótolni azok a családi gazdasági fejlesztések, amelyek az elmúlt ciklus utolsó negyedében indultak meg. Ennek érdekében szükség van az adósságok kezelésére.

Gyakran hallok olyan hangokat, a Fidesz padsoraiból természetesen, hogy mi a nagyüzemek adósságát kívánjuk rendezni. Erről szó nincs, nagyon jól mutatja a legutóbbi csomag, hogy ez a százmilliárd a családi gazdaságokhoz, a kis- és középüzemekhez kerül, és természetesen szeretnénk azt, hogy ezek a vállalkozók is levegőhöz juthassanak, és önmaguk urai lehessenek, ne kelljen a terményüket már akkor eladni, amikor még el sem vetették, mert egyébként is az elaprózott mezőgazdasági termelés rendkívül kiszolgáltatott a felvásárló, a feldolgozó és a kereskedelmi szervezetek vonatkozásában, ezért kívánjuk az adósságállományt mérsékelni. És a kedvezőtlen adottságú térségekben, amíg az ott élő emberek számára nem tudunk más megnyugtató megélhetési lehetőséget adni, addig egy hároméves adósságcsökkentő programot fogunk meghirdetni pályázatos alapon. Természetesen nem feneketlen zsákba akarjuk önteni a pénzt, hanem azon mezőgazdasági termelők részére, akik az adósságteher-könnyítés hatására eredményesen tudnak gazdálkodni, saját maguk, a családjuk vagy netán más helyben élők számára is munkalehetőséget tudnak biztosítani, az ő számukra annyit fogunk átvállalni a hitelterhekből, amennyi eredményt három év után fel tudnak mutatni.

A támogatási rendszer vonatkozásában a legfontosabb kérdésnek a piacszabályozást tartjuk, mert úgy gondolom, nagyon egyszerű évente 200 milliárd forintokat szétosztani, ehhez különösebben koncepcióra, szakmai programra sincs szükség; ezt a pénzt úgy elkölteni, hogy ez megfelelő hatékonysággal megfelelő jövedelmet indukáljon a mezőgazdasági termelőknél, már lényegesen nehezebb. Úgy gondolom, hogy nem lehet olyan feltételek közt gazdálkodni, amikor 30-40 százalékos áringadozások vannak, amikor azzal kell szembenézni a termelőknek, hogy egész évben dolgoznak, és év végén, amikor aláhúzzák a kiadásaikat és a bevételeiket, akkor egyszerűen negatív számokat kapnak. Önök is nagyon jól tudják, hogy volt olyan esztendő az elmúlt kormányzati ciklusban, amikor az egész mezőgazdaság vonatkozásában ez volt a jellemző. Hogy ezeket a krízishelyzeteket megelőzzük, ezért igenis szükség van arra, hogy fokozatosan átvegyük az Európai Unióban már bevált intervenciós felvásárlási rendszereket. A Medgyessy-kormány az első száz napban a gabonapiac konszolidálása érdekében meg fogja tenni ezeket a lépéseket.

 

 

(17.00)

 

 

Étkezési búza vonatkozásában 23 ezer forint/tonna, kukorica esetében pedig 21 ezer forint/tonna alsó intervenciós árat fog hirdetni az önök garantáltáras rendszere helyett, amely az idei esztendőre 17 500 forintot ígért a mezőgazdasági termelőknek a búzánál, 15 ezer forintot a kukoricánál. Ez egyszerűen nem garantált mást, mint a biztos tönkremenetelt. Tehát úgy gondolom, fölösleges olyan rendszereket működtetni, amelyeknek nincs eredménye.

Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy kiszámítható feltételeket tudjunk a termelők számára biztosítani. Ezért a 2003-as támogatási rendszerben már több olyan elemmel fognak önök találkozni, amelyeket több évre kívánunk meghirdetni, hisz az versenyfutás a határidőkkel, hogy egy pályázat beadásánál számtalan igazolást kell benyújtani, a mezőgazdasági termelés esetében több esetben megfelelő minőségű szaporítóanyagot kell beszerezni. Úgy gondoljuk, ezt szinte lehetetlen egy hónap alatt lebonyolítani, amilyen határidőket kaptak a mezőgazdasági termelők arra, hogy ezeket a pályázatokat elkészítsék. Ezért több évre szóló rendszerben gondolkodunk. Természetesen az első szakasz az európai uniós csatlakozásig tart, azt követően pedig át kívánjuk venni azokat a hatéves ciklusokat, amelyek egyébként a közösségben is jellemzőek.

Lényegesen egyszerűbb, átláthatóbb és igazságosabb támogatási rendszert kívánunk megvalósítani. Szeretnénk csökkenteni a támogatáshoz jutás adminisztratív terheit. Ezt úgy látjuk megvalósíthatónak, hogy a normatív támogatások arányát növeljük. Évi egyszeri regisztráció mellett a legalapvetőbb támogatások lehívására lehetőségük lenne a mezőgazdasági termelőknek, és a pályázatos rendszer a fejlesztési támogatások vonatkozásában marad el.

Kiemelt támogatásokat kívánunk mi is adni a kezdő vállalkozóknak, és természetesen nem idegen tőlünk - minden ellenkező híreszteléssel szemben -, hogy fejlesszük a családi gazdaságokat. Hisz meg vagyok róla győződve, hogy a birtokstruktúránkból igenis hiányzik ez a középső rész, és a magyar mezőgazdaság egyik nagyon jelentős pillére lehet az, ha ezek a családi gazdaságok meg tudnak erősödni.

A kistermelő őstermelők részére - figyelembe véve a szociális problémáikat, és azt, hogy nagyon irtóznak a bürokráciától, a különféle adatszolgáltatástól - a kedvezményeket kívánjuk növelni, elsősorban azáltal, hogy nem vonjuk el tőlük a jövedelmet. Önök a családi gazdálkodók számára biztosítottak 6 millió forintos kistermelő őstermelői adózási lehetőséget, a Medgyessy-kormány minden őstermelő számára biztosítani fogja ezt, hiszen emlékezzenek vissza, 1997 óta az inflációval nem került módosításra az adótábla. Meg vagyok róla győződve, hogy a 250 ezer forintos bevallási határt is a duplájára kell emelni, amit meg is fogunk tenni, és az egyszerűsített adózás határát pedig 2 millió forintról 3 millió forintra fogjuk növelni.

Az őstermelők számára egyösszegű normatív támogatásokat szeretnénk biztosítani, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi földalapú támogatást, a gázolaj jövedéki adójának visszaigénylését és más ilyen normatív elemeket össze kívánunk vonni, hogy lényegesen egyszerűsítsük a rendszert.

A termőföldtulajdon-szerzés és a -használat tekintetében más a megítélésünk. Mi a mezőgazdasági termelők érdekében kívánjuk ezt a rendszert módosítani. Ki kívánjuk zárni a spekulánsokat a földtulajdon-szerzésből, és legfontosabb célunk az, hogy a földhasználat biztonságát, a kiszámíthatóságot megteremtsük. Ezért kell a földtörvényt módosítani, mert sajnos a ténylegesen mezőgazdasági tevékenységet végzők háttérbe vannak szorítva.

A nemzeti földalapot mi nem klientúraépítésre és osztogatásra kívánjuk használni, hanem a birtokrendezés intézményeként fogjuk hasznosítani. Úgy látjuk, ha valaki ma komolyan gondolja azt, hogy Magyarországon nemzeti tulajdonban maradjon a termőföld, akkor a mindannyiunk tulajdonában, az állami tulajdonban lévő termőföldek tekintetében is elsősorban a racionális hasznosításban, tehát a bérleti rendszerben kell gondolkodni, annak érdekében, hogy a mindenkor mezőgazdasági tevékenységet végzők tudják fölhasználni ezt a területet.

Természetesen az önök által kormányrendeletben elrendelt funkcionális elkülönítésnek is eleget fogunk tenni, hisz úgy gondoljuk, hogy igenis az állami földterületeket fel kell használni a birtokcsere beindítására, hiszen piaci alapon ez sajnos nem indult be, állami csereterületeket kell biztosítani. Mi a termőföldtulajdon-résznek azt a szegmensét kívánjuk összerendezni, ami el van aprózódva, és nem azt kívánjuk elaprítani, amit jelenleg racionálisan használnak.

Az európai uniós csatlakozásra való felkészülést gyorsítanunk kell. Úgy gondolom, a SAPARD-program bebizonyította, hogyan nem szabad e tekintetben építkezni. A magyar mezőgazdasági termelők már az idei évvel együtt 30 milliárd forint veszteséget szenvedtek el. Ez jól mutatja sajnos e tekintetben a lemaradásunkat.

Azt szeretnénk elérni, hogy a mezőgazdasági termelők legyenek a jóléti rendszerváltás legnagyobb nyertesei, ezért fő célként mi az ő jövedelmi helyzetük javítását tűztük ki célul. És hogy számon is lehessen kérni rajtunk: mi négy év alatt a gazdálkodói jövedelmeket négyszeresére kívánjuk megemelni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)