DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! MHK - ezzel a három nagybetûvel tudnám jelölni miniszterelnök úrnak ebben az évben elhangzott felszólalásai kapcsán a kormány jellemzését.
Az MHK azt jelenti, hogy ez a kormány egy magamutogató kormány és egy hátramutogató kormány. Magamutogató akkor, amikor a nem vitásan elért gazdasági eredményekrõl van szó. De abban a pillanatban hátramutogat a kormány, igen tisztelt képviselõtársaim, amikor a kudarcokról és a fiaskókról kell szólni.
Február 2-án miniszterelnök úr az úgynevezett GDP örvendetes növekedésérõl beszélt, de hallgatott arról, hogy egy másik mutatószám, a GNP, a bruttó nemzeti termék mennyire kedvezõtlenül alakul Magyarország számára.
Lelkendezve szólt arról a miniszterelnök úr, hogy '97 januárjában 2,6 százalékos volt a fogyasztói árszínvonal növekedése. Mi ezt is soknak tartjuk, igen tisztelt képviselõtársaim. De a valóság az, hogy a KSH jelentése szerint ez 3 százalék volt.
Én tudom, hogy a tények nem zavarják a miniszterelnök urat, de nem ártana azért tartania magát a valósághoz. Õ 10 milliárd USA- dollárra tette az ország nettó államadósságát - az valójában 12 milliárd dollár. Kétmilliárd dollár ide vagy oda nyilvánvalóan kicsinyeskedésnek tûnhet adott esetben, de akinek vissza kell fizetnie ezt a kétmilliárd dollárt, azt hiszem, igazat ad nekem, hogy ez egy súlyosabb tévedés.
1997-ben a háztartási energia 33,7 százalékkal drágult. Az ország szarvasmarha-állománya 4 százalékkal csökkent, a sertésállomány esetében a csökkenés 7 százalékos volt, ezen belül az anyakocák száma 9 százalékkal csökkent. Van okunk a hurráoptimizmusra! Van okunk a hurráoptimizmusra?
A magyar-EU agrár-külkereskedelem értéke 1994-ben 1195 millió dollár volt. '96-ra feltornáztuk 1300 millió dollárra, '97-re ez visszaesett 1021 millió dollárra. 14 százalékos volt a csökkenés. Ezzel szemben viszont a behozatal 13 százalékkal nõtt.
A miniszterelnök úr férfias szeméremmel hallgat arról, hogy 1994-ben 420 forint volt egy kilogramm sertéskaraj ára; manapság ez 1000 forint körül van.
'94-ben 84 forintért vehettünk egy liter ólommentes benzint, most 157 forintért tehetjük meg ugyanezt.
A földeken a gazdák 1994-ben olyan traktorokkal szántottak, amelyekben a gázolaj literenként 55 forintba került. A négyéves Horn-kormányzás eredményeképpen 147 forintot fizetnek ezért a gázolajért a gazdák.
Hol van már az 1994-es 3,70 forintos lakossági áramdíj; hol van a 7,79 forintos gázár? Ezekrõl hallgat a miniszterelnök úr, de hallgat arról is, hogy 1997-ben az Országgyûlés törvénye alapján az illetékes hivatal végrehajtotta az úgynevezett nem kamatozó, lejárat nélküli államadósság átalakítását.
Az Állami Számvevõszék 4652/1. számú jelentése megállapítja, hogy ez az államadósság '96-ban 1563,3 milliárd forint volt. Négy és félszeresére nõtt ez a nullás államadósság, holott a devizanemeknek a növekedése, amelyekben a tartozások többsége keletkezett, csak 2,6-3,3-szorosra változott a forint árfolyamához képest.
Az ÁSZ alelnöke nem jegyezte ellen az adósságcserét hosszú ideig, ki akarta deríteni, mi az igazság. Nem adták meg neki ezt a lehetõséget, az ellenjegyzést megadta.
Hadd hívjam fel végül a közvélemény figyelmét, hogy a Szocialista Párt elnöke által olyannyira védett Tocsik-Szokai ügyben a bíróság a vádlottak elé tárta az SZDSZ-hez közelálló üzletember asztali naptárát, amelyben 44 alkalommal szerepelt a vádlottak neve, és természetesen nem vitatva az ártatlanság vélelmét, le volt festve a naptáron egy bejegyzés: május 23-ára találkozója lesz Budai úrnak, Tocsik Mártának és Boldvai Lászlónak, aki az MSZP pénztárnoka.
Ezekrõl is hallgatott a miniszterelnök úr, és hallgatott arról is, hogy az õ regnálása alatt süllyedt a lehetõ legmélyebbre, 144 forintra a kárpótlási jegy árfolyama.
Jobb lett volna, ha a teljes valós képet mutatja be a miniszterelnök úr az évadnyitó beszédében.
Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)