LASSÚ ISTVÁN (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy tudom, a jó elõadói beszédnek legalább két ismerve van, két fõ ismérve. Azt mondják, legyen rövid, de velõs. Én ebbõl ma - az estére való tekintettel - meg tudom ígérni a rövidséget.
Kocsis Imre Antal képviselõtársam a mai általános vitában elsõként szólt, és vele nemcsak abban vagyok közös, hogy együtt tettük le egy héttel ezelõtt a képviselõi esküt, hanem abban is, hogy polgármesterként éltük meg az elmúlt néhány évet. Azt a két évet is, amióta a területfejlesztési törvény kapcsán a területi elõkészítõ munka, a pályázatok elõkészítése, beadása, elbírálása folyt. Tehát röviden a települési önkormányzatok szemszögébõl nézve szeretnék kapcsolódni az általános vitához.
A napirend általános vitájában többször elhangzott az a vélemény, hogy a koncepció elfogadása megkésett. Én azt mondom, nem ennek az eldöntése az, ami ma igazán vagy egyáltalán fontos. A települések számára az fontos, hogy 1996-ban megszületett a területfejlesztési törvény, és hogy egyáltalán van, létezik, hogy ma már decentralizáltan létezik a településeket és a gazdaságfejlesztést támogató Területfejlesztési Alap. Soha nem volt ilyen közel fejlesztési forrás a településekhez, és soha nem volt emiatt olyan nagy az esély és a késztetés a részben ebbõl finanszírozható fejlesztésekre. Talán be is vallhatjuk: az önkormányzatoknak elõnyére is vált, hogy nem voltak ez ideig teljesen beszabályozott, merev keretek. Így megvalósulhattak olyan, fõként infrastrukturális feladatok is, amelyek az elõzõ években forrás hiányában elmaradtak, s ma úgy látszik, talán bele sem férnek az országos és a megyei koncepciókban megfogalmazott célokba.
Megítélésem szerint jól van ez így, hisz az 1990-es évek önkormányzati finanszírozása a szigorú mûködésen túl mást nem nagyon biztosított. Sok tehát a tartozás. Az 1997-ben és 1998-ban érezhetõ finanszírozásjavulás esélyt ad a megtakarításokra, a saját erõ elõteremtésére és a Területfejlesztési Alappal együttesen a települések gyarapítására.
Nem okozott a késedelem gondot azért sem, mert a regionális területfejlesztési tanácsok és a települések gondolkodása e formális elfogadás nélkül is ez irányba formálódott. A megyei regionális területfejlesztési tanácsok megismerték, véleményezték az országos koncepciót, azt ismerve dolgozzák ki saját programjukat.
(21.40)
Az elmúlt két évben eleinte fõként egyedi települési igények fejlesztése, támogatása volt az alapfelhasználás jellemzõje Somogy megyében.
Csak lassan jelentek meg igazán nagy régiós gazdaságfejlesztõ feladatok, ez volt az indulás idõszakának sajátos gyermekbetegsége. Nagy volt az éhség és nagy volt a késztetés arra is, hogy mind több cél megvalósítását támogassa a területfejlesztési tanács, az alap. A helyzet azonban jelentõsen változott, megjelent a költségei miatt közös infrastruktúra-fejlesztés kényszere és igénye és ebben a több települést összekapcsoló regionalitás. Példaként ilyennek említem Somogy megyében a Balaton vízgyûjtõjén lévõ Kéthely környéki települések közös csatorna- és szennyvíztisztító-hálózatának építési programját, ilyennek említem a marcali térség nyolc települését összefogó közös földgáz-beruházási programot.
Határmenti régiófejlesztésként valósulhat meg várhatóan a barcsi határátkelõ bõvítése, mely remélhetõen nemcsak Barcs városnak, hanem az egész dél-somogyi térségnek ad fejlesztési lehetõséget, lesz fejlesztési hatása.
Somogy, Baranya, Tolna megye egészségügyi ellátásfejlesztésében megjelent összefogása is már a területfejlesztési koncepcióban javallott gondolkodást tükrözi.
A mûködés tehát lassan kinövi gyermekbetegségét, és a regionalitás, az összefogás irányába halad, eredményei pedig elvitathatatlanok. 1996-ban Somogy megyében 107 pályázatból 52 kapott támogatást, és 361 millió forint összegû támogatásból 1,6 milliárd forint költségû beruházás valósulhatott meg.
1997-ben a pályázatok száma 50 százalékkal, 179-re nõtt, ebbõl már 80 kapott támogatást, és 650 millió forint összegû támogatással 1997-ben és áthúzódóan 1998-ban 5,5 milliárd költségû beruházás valósulhat majd meg.
A probléma ma inkább technikai. A pályázatok beadásának határideje és az elbírálás idõpontja évrõl évre augusztusra, illetve októberre tolódik. A pályázati támogatás folyósítása késedelmes, a kincstári finanszírozás lassú.
Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló határozat elfogadása mellett e rendszert kell gyorsítani ahhoz, hogy a területfejlesztés még elismertebb legyen és még hatékonyabban mûködjön. Biztos vagyok abban, hogy ez is rövidesen megtörténik.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)