TARDOS MÁRTON, a gazdasági bizottság elõadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az államtitkár úr által elõterjesztett szöveg és maga a törvényjavaslat nagyon lényeges kérdésekkel foglalkozik, és céljait tekintve egyértelmûen - a gazdasági bizottság véleménye szerint - támogatandó. Ennek megfelelõen a gazdasági bizottság a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát megállapította.
A kérdés azonban, amit a javaslat fölvet, és a célok, amelyek a javaslat mögött meghúzódnak, lényegesen szélesebb körûek, mint amit valójában a javaslat képes lesz megoldani. Ahogy Akar úr beszámolója tartalmazta, az ország jelentõs tõkehiánnyal küzd, jelentõs strukturális átalakulásokra van szükség a gazdaság tartós növekedésének hosszú idõn keresztül történõ megalapozásához, és ehhez nyilvánvalóan az állami szabályozási kérdésekben további változásokra van szükség.
Nagyon jó, ha Magyarországon belföldi és külföldi kockázati tõkealapok jönnek létre, és mindenképpen támogatandó az, ami ennek a törvényjavaslatnak a fõ gondolata, hogy az alapok létrehozásának törvényes feltételeit megteremtsük. Amin gondolkodni kell ezzel kapcsolatosan: milyen viszonyban vannak egymással azok a lehetõségek, adókedvezmények, amelyeket a törvényjavaslat megfogalmaz, azokkal a szigorításokkal szemben, amelyeket ugyancsak megfogalmaz ennek áraként?
Nyilvánvaló, hogy azok, akik vállalják azt, hogy befektetnek, és ezért hosszú ideig nem kérnek megtérülést, ugyanakkor nagyon magas megtérülési rátát szeretnének elérni a megtérülés beérése után, gazdasági mûveleteik és önállóságuk szempontjából nagyfokú sajátosságot követelnek maguknak. A vita során a bizottságokban és a plenáris ülésen még mérlegelni kell azt, hogy ezekben a kérdésekben mi a helyes eljárás.
Amire fel szeretném hívni a figyelmet, az a következõ: Magyarországon a tõkehiány pillanatnyilag nem elsõsorban azokon a területeken jelentkezik, ahol a kockázati tõkealapok és a kockázati beruházók azok, akik a probléma megoldásában igazán segíteni fognak. Tõkehiányban szenvednek a részben még állami tulajdonban, részben a menedzserek és a dolgozók tulajdonában levõ hazai vállalatok, amelyek még nem tudtak a keresleti feltételek változásához igazodni; és ehhez nem tudnak se a tõkepiacon, se a hitelpiacon megfelelõ csatornákat találni saját maguk számára. Ezek támogatását ez a törvényjavaslat csak kismértékben oldja meg. Ugyanakkor tudni kell, hogy az állami támogatások rendszere ma nagymértékben kusza, nagyon sok csatornán keresztül lehet ilyen támogatást kapni, ugyanakkor átütõ mértékû támogatáshoz gyakorlatilag nagyon nehéz hozzájutni.
Véleményem szerint - és a vita során ezen gondolkodnunk kell, hogy hogyan tudunk ebben elõrelépni - át kell tekintenünk az állami szabályozások egész rendszerét a beruházások területén, és végig kell gondolni, hogy milyen többlettámogatással tudjuk a beruházásokat elõsegíteni. Ennek a széles körû problémának egy alkérdése az a kérdés, amivel az elõterjesztés foglalkozik, de megint csak a kockázati tõke szempontjából, hogy a kis- és közepes vállalkozások, tehát azok a vállalkozások, amelyek a világméretekben is nehezen tudnak hiteltõkéhez jutni, hogyan jutnak speciális támogatásokhoz.
(Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyûlés elnöke foglalja el.)
Véleményem szerint ez a kérdés is ennek keretében vizsgálandó, és ebben a gazdasági bizottság a részletes vita folyamán nyilvánvalóan nagyfokú aktivitást fog fölmutatni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)