DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Asszony! Természetesen elég részletesen foglalkoztunk a számításokkal is. Annak idején a nyugdíjreform vitájában, tavaly a tisztelt Ház is megismerhette ezeket a számításokat; mindezek a kérdések bizottsági vitákon is szóba kerültek. Szeretném elmondani, hogy azok, akik valóban hátrányos helyzetbe kerültek, az 1998 után megözvegyülõ idõskorúak, rokkantak közül azok, akik egyébként saját jogú ellátásra semmiféle jogcímet nem szereztek. Itt sem 1998-ról van szó, hanem '99-rõl, hiszen '98-ban számukra is jár az 50 százalékos ideiglenes özvegyi nyugdíj.
A mi számításunk az, hogy évi néhány ezerre becsülhetõ azoknak az idõskorúaknak a száma, akiknek nincs saját nyugdíjuk, így az új 20 százalékos özvegyi nyugdíj számukra kedvezõtlen változást hoz. Éppen az õ érdekükben vezettük be január 1-jétõl a szociális törvényben az idõskorúak járadékát. Ez 13 015 forint összegû járadékot jelent, ami kétségkívül szerény mérték, de az érintettek számára a szociális támogatási formák többsége - lakhatási támogatás, közgyógyellátás, energiatámogatás - igénybe vehetõ.
Azt nem lehet várni a nyugdíjrendszertõl, hogy a szociálpolitika valamennyi funkcióját betölti; ugyanakkor szeretném a képviselõ asszonyt arra is emlékeztetni, hogy a nyugdíjreform törvénycsomagjával egyidejûleg született egy országgyûlési határozat, amely elõírta, hogy 2000. december 31-éig meg kell vizsgálni (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.), hogy a gazdaság teljesítõképességével összhangban van-e lehetõség az özvegyi nyugdíj 20 százalékos mértékének emelésére.
Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)