KOVÁCS KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Mindenekelõtt azzal szeretném kezdeni, hogy a vádak igazak-e vagy nem, ez bíróság dolga, tehát a vádakat bíróság elõtt kell megfogalmazni, mert itt felelõtlenül meg lehet tenni, ott pedig felelõsséggel, és ez nagyon fontos különbség.
A második: miért kell Magyarországnak megállapodnia? Ez az egész kérdéskör a Szigetköztõl a Dunakanyarig a Duna térségét évtizedekre meghatározza, és egy nagyon jelentõs kérdéskör, ami évtizedek óta foglalkoztatja is a közvéleményt, a szakembereket és minden felelõsen - és sokszor felelõtlenül - gondolkodó személyt. Meggyõzõdésem, hogy Magyarország érdeke a megállapodás, és nemcsak azért, mert Hága ezt írja elõ számunkra, hanem azért is, mert a hágai döntésnek megfelelõen az 1977-es szerzõdés célkitûzéseinek - az árvíz- és vízkormányzás, a környezetvédelem, az energia és a hajózás mint négyes célkitûzés - megvalósítása számunkra akkor kedvezõ és a térség számára is, ha ez már új szemléletben, az azóta eltelt évtizedek korszerû környezetvédelmi, energetikai, hajózási és vízkormányzási szemléletében fog megvalósulni. Ezért nagyon nagy érdeke Magyarországnak, hogy olyan megállapodás jöjjön létre, amely figyelembe veszi azt, hogy idõközben évtizedek teltek el.
Ezt a feladatot kapta a tárgyalódelegáció vezetõje, Nemcsók államtitkár úr, és ezen belül az Országgyûlés még meghatározott saját határozatával súlyponti elemeket is. Hiszen az országgyûlési határozat mondja ki, hogy messzemenõen figyelembe kell venni a környezetvédelmi, a Szigetköz vízpótlásával, illetve a hajózhatóság biztosításával kapcsolatos szempontokat. Ebbõl következõleg tehát az a fõ kérdés, hogy a magyar fél miként tudja érvényesíteni ezeket a szempontokat a megállapodásban. Tehát az a fõ kérdés, hogy miként, és nem az a fõ kérdés, hogy ennek az elemében duzzasztómû vagy nem duzzasztómû tartozik, hanem az egészet kell egységesen szemlélni.
Természetesen ezeket az erõfeszítéseket csak szakmailag megalapozottan lehet elvégezni. Ezt szolgálja a Duna Iroda fölállítása kiváló szakemberekkel, és ezt szolgálja az Akadémia, a tudomány és a szakértõ testület bevonása. Ezért nagyon fontos, hogy figyelemmel legyünk a szaktestületek véleményére. És ezt segíti elõ a parlament kontrollja, amely a környezetvédelmi bizottságon keresztül folyamatosan és itt, a Ház elõtt bármikor megvalósítható.
Én egyetértek egyébként azzal az állásponttal, amely sok ponton és többek között az Akadémia anyagában is egyértelmûen körvonalazódik, hogy természetesen végleges megállapodást nem lehet kötni az ökológiai, gazdaságossági, finanszírozási szempontokra is kiterjedõ részletes hatástanulmány nélkül.
Még egy gondolatot engedjenek meg: nem volt és általában nem is lesz - mondhatjuk nyugodtan - olyan nagy területet, térséget érintõ beruházás, nagy projekt, amelynek kapcsán spekuláció vagy a spekuláció vádja ne ütné fel a fejét. Évtizedekkel ezelõtt is volt már például az M3-as autópálya vélt nyomvonalában kisajátítás vagy birtokvásárlás, a múlt században is és most is, és sorban említhetnénk azokat a nagyberuházásokat, amelyek területeket érintenek.
Én azt gondolom, hogy ha ilyen vád vagy ezzel kapcsolatos bizonyíték van, az nem a kormányzat munkáját, hanem azt a térséget érinti. Ha ott önnek ilyen konkrét vádja van, képviselõ úr, akkor a bíróságnál szinte kötelessége is megtenni a feljelentést.
Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)