KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném mindenekelõtt megerõsíteni Mészáros képviselõ úr állásfoglalását a kisebbségi jogvédelemmel foglalkozó keretmegállapodás érvénybe lépésének fontosságáról. Valóban nagy jelentõségû, hiszen az elsõ olyan dokumentum, amely nemzetközi jogi kötelezettséggel bír, és nem csupán politikai jellegû dokumentum.
Természetesen reálisan kell értékelnünk a várható hatásokat. Tudnunk kell, hogy annak ára, hogy ez elfogadást nyerjen, az volt, hogy kevésbé átfogó, mint azok a dokumentumok, amelyek csak politikai kötelezettségeket tartalmaznak, így kevésbé átfogó, mint például az Európa Tanács 1201-es ajánlása.
(8.40)
Az is ténykérdés, hogy az Európa Tanács 40 tagállama közül eddig mindössze 17 tagállam ratifikálta, tehát csak rájuk nézve jelent kötelezettséget.
Még egy dolog, amit láttunk az ugyancsak nemzetközi jogi erõvel bíró alapszerzõdések teljesítése körül: a teljesítéshez - a tényleges és nem a formális teljesítéshez - bizony politikai akarat is szükséges.
A tanácsadó testület, amely az érvényesülés ellenõrzésére hivatott, márciusban fog létrejönni, akkor választja meg a miniszteri bizottság, és az elsõ értékelésekre jövõ év februárjában, tehát egy év elteltével kerül sor. Akkor a kormányok jelentése alapján készíti el véleményét a tanácsadó testület, és hagyja majd jóvá azt a miniszteri bizottság, amely megerõsítheti az esetleges elmarasztalást, kötelezheti az adott kormányt vagy az adott törvényhozást a szükséges lépésekre, és végsõ soron megállapíthatja az együtt nem mûködést, amelynek következménye akár a tagsági jog felfüggesztése is lehet.
Én a továbblépés lehetõségét egyrészt abban látom, hogy a részes államok körét kell kibõvíteni. Szorgalmaznunk kell, hogy minél több ország csatlakozzon ehhez a konvencióhoz, másrészt a számonkérés és a kijavítás irányába kell erõsíteni a dolgot.
Az elmúlt héten tartotta meg elsõ ülését a nem túl szerencsés nevû bölcsek bizottsága az Európa Tanácsban - netalán többet sejtet, mint amire ez a testület valóban képes -, ezen egy elsõ véleménycserére került sor az Európa Tanács tevékenységének továbbfejlesztésérõl. Ott én többek között azt is kifejtettem, hogy a számonkérés nem állhat meg annál a pontnál, hogy a miniszteri bizottság vagy a parlamenti közgyûlés elmarasztal egy országot, természetesen ennek is megvan a maga hatása a nemzetközi közvélemény elõtt. De feltétlenül tovább kell gondolkodunk abban az irányban, hogy akár a miniszteri bizottság, akár a parlamenti közgyûlés hogyan tud aktívan támogatást nyújtani egy országnak ahhoz, hogy azokat a mulasztásokat kijavítsa. Azt hiszem, ebben az irányban kell keresni a továbblépést, mert a formális elmarasztalás a jelek szerint nem mindig hozza meg az eredményét.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)