DÖGEI IMRE (FKGP): Mélyen tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! A címet ösmerjük.
Tisztelt Országgyûlés! A legnagyobb megdöbbenéssel fogadtam azt a kétségbeesett jelzést, hírt, hogy a törökszentmiklósi baromfifeldolgozó vállalat lassú elhalásra ítéltetik, azaz 4-5 év eltelte után megszüntetik, lehúzzák a redõnyt, vége, nincs tovább.
Annak a vállalatnak a sorsáról van szó ugyanis, amely vállalat 65 éves múltra tekint vissza, és csak fejlõdött, s mindig elõnyére. A lakosság munkahelyteremtésének érdekében dolgozott és fáradozott; úgy a város elöljárósága, valamint a vállalat ezt kívánta rendezni. De a lakosság is örömmel vette ennek a nagy múltú vállalatnak a fejlõdését és biztonságát, hisz a környezõ települések felvásárlási gondját egész széles skálán teljesítette több évtizeden keresztül, akkor is, amikor a magánvállalkozóktól szedte össze a terméket, akkor is, amikor nagyüzemektõl szedte össze az ország különbözõ részeibõl felvásárolt baromfitermékeket. Ebbe beletartozott a csirke, a hízott liba, a pulyka, a pecsenyekacsa feldolgozása is. Azóta szakosították ezen széles skálát, és egységesítették, így most jelenleg a csirkefeldolgozás megy, valamint az országos és európai hírû Ripp-Ropp üzem konyhakész állapotú termékeknek a háziasszony asztalára való kerülését biztosította.
Természetesen nemcsak Szolnok megyére, a Tiszántúlra érvényes ez a gyártmány, hanem az egész ország területére. A fõvárosba, de Európába is szállítják ezt a rendkívül ízletes táplálékot, amelyre ez az üzem körülbelül tíz évvel ezelõtt ráállt, és ezt azóta is egyre jobban kifejlesztve teszi valamennyi háziasszony asztalára.
Ha továbbviszem a gyár védelmében felszólalásomat, akkor mindenképpen ragaszkodásommal és érvelésemmel próbálom ezt a nagy múltú üzemet megmenteni a lassú elhalástól és megszüntetéstõl, hisz ez a munkahelyteremtés a település lakóinak, valamint a környezõ településekrõl is bejáró dolgozóknak munkahelyet és biztos megélhetést biztosít.
Tehát ezen üzemet nemhogy felszámolni kell 4-5 év eltelte után, hanem fejleszteni. A területfejlesztési koncepcióba ez az üzem mindenképpen beleillik, ezt mindenképpen fejleszteni kell. Ez az egyetlenegy nagyüzem van a környéken, itt a Tiszántúlon, közel 100 kilométeres körzetben, a zagyvarékasi feldolgozót leszámítva, ez az üzem ugyanis a Tiszán innen terül el. Ez a település adja a környék szinte legnagyobb foglalkoztatású üzemét a Nagykunságban.
Amikor arról beszélünk, hogy a baromfihús milyen kedvezõ adottságokkal rendelkezik az ember élelmezési kódexében, akkor ezt mindenképpen figyelembe kell vennünk. Most épültek Törökszentmiklós közelségében, Kengyel község külterületén baromfinevelõ istállók, telepek, körülbelül 16-18 darab, amelyek egyenként képesek 5-6-8 ezer csirkét is elõállítani a baromfifeldolgozó részére. Ezen istállókat már így is más célra használják, ezt mindenképpen meg kell állítani.
Tudomásom szerint a baromfihúsnak bármilyen fajtájáról is van szó, a baromfi Európa-szerte és világviszonylatban is keresett áru. Úgy érzem, ha ezt a vállalatot megszüntetik, akkor egy katasztrófahelyzettel súlyosbodik az Alföld amúgy is nagyon nehéz kezelhetõsége a munkahelyteremtéssel kapcsolatban.
Kérem tehát a minisztériumot, fõleg a Földmûvelésügyi Minisztériumot, de a kormányt is, hogy ezen kérésemet átvizsgálni, és a kedvezõ döntést meghozni szíveskedjenek a Nagykunság érdekében. Mindenképpen fontosnak tartottam ennek az üzemnek a problémáját, még akkor is, ha ezt az üzemet a Hungavis venné át, de Törökszentmiklós már korábban is majdnem hasonló felszámolásra ítéltetett. Akkor sikerült megmentenünk, ezelõtt 10-12 évvel, és azóta egy rendkívüli fejlõdésen ment át. Ott van tudniillik egy hatalmas hûtõház, amely már az új baromfifeldolgozó vállalat igényeit próbálta kielégíteni.
Fontosnak tartottam ezt, mélyen tisztelt államtitkár úr, elnök asszony, tisztelt Országgyûlés, elmondani. Kérem az érdemi választ - megfontolva - tájékoztatásképpen velem közölni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.