HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy valamennyi elõttem szólt képviselõtársammal egyetértek, és csak folytathatnám gondolataikat. Én két módosító indítványról szeretnék szólni ebben az utolsó szakaszban.
Az elsõ a 229. pontban található, amely egy új 43. §-sal egészítené ki a törvényt. Lényegében azt a gondolatmenetet folytatnám, amelyet Sasvári Szilárd és Mészáros István László elkezdett. Ennek a törvénynek az az egyik feladata, hogy a rosszul megszületett alapszabályoknak, általában a rosszul, kapkodva,
tgondolatlanul felállt társasházi közösségeknek egy lehetõséget adjunk arra, hogy valamifajta tabula rasát teremtsenek, és immár kiszámítottabb, egészségesebb, normális jogviszonyok között folytassák mûködésüket.
Ezért az a javaslat, hogy a társasház alapító okirata módosításának egyszeri, 1998. év folyamán történõ földhivatalhoz való benyújtása illetékmentes legyen, úgy gondolom, hogy ez egy normális és józan kívánság. Végül is erre a lehetõségre, hogy az alapító okiratot meg lehet változtatni és az alapító okiratot célszerû megváltoztatni, mi, törvényhozók adunk lehetõséget. Mi mondjuk a társasházi közösségeknek azt, hogy az eddigi évek mûködési zavarain most lehet javítani. Ha erre a társasházi közösségek úgy válaszolnak, hogy a törvény tanulmányozása alapján, a különbözõ civil szervezetek, közös képviselõk, bérlakásukat megvásárlók és más szervezetek tanácsai alapján módosítják az alapító okiratot, akkor úgy gondolom, az állam részérõl mindenképpen hasznos és méltányos gesztus, ha az egyszeri módosítás illetékmentes.
Hozzá kell tennem, remélem, még ellenzéki képviselõtársaim sem gondolják, hogy itt a választásokkal összefüggésben szerepel 1998, hiszen nem májusig képzeljük el természetesen, hanem december 31-éig, azért, mert nyilvánvaló, hogy ha egy ilyen kedvezményt ad a törvényhozó, akkor ennek idõben lenni kell korlátjának is. Másrészt pedig azért, hogy a társasházi közösségek érezzék azt, hogy itt valami tennivalójuk van, amellyel ha nem élnek, az természetesen szuverén joguk, ez esetben azonban elesnek egy olyan kedvezménytõl, amely, gondolom, jár nekik és amely fontos.
Õszintén remélem, hogy akár ebben a törvényben, akár a költségvetésben megteremtõdik erre a lehetõség. Végül is az államot közvetlen kár nem éri ezzel, tisztelt képviselõtársaim, hiszen ha nem hoznánk meg a társasházi törvényt, akkor az alapító okiratokat nem módosítanánk, így ez a bevétel nem keletkezne. Tehát nem arról van szó, hogy az adófizetõk pénzébõl plusz pénzeket kellene bárkinek is odaadni.
A másik: olyan módosító indítványokról, amelyeket elfogadott az elõterjesztõ, idõkímélés céljából nem kívánok szólni, így pusztán nyilván olyanokat említ az ember, amelyeket szeretné, ha elfogadná az elõterjesztõ.
Nem az én javaslatom, de nem látom itt az elõterjesztõket, nyilván más irányú feladatuk van. Rózsa Edit és Fedor Vilmos képviselõknek van egy szerintem nagyon helyes módosító indítványa, hogy amennyiben valaki eladja a társasházban levõ lakását, illetve nem lakás célját szolgáló ingatlanát, akkor csatolnia kelljen a közös képviselõnek egy kimutatást arról, hogy a közös költségeket idõarányosan befizette. Magyarán: ne fordulhasson elõ, hogy valaki eladja az ingatlanát, hátrányt okozva ezzel a többieknek, mert nem fizeti be a közös költséget. Mire észbe kap a többi lakó, addigra a régi tulajdonos már megszabadult a tulajdonától. Az új tulajdonos nem tudta, hogy ilyen kötelezettséget is vállalt, így érthetõen nem óhajtja kifizetni a tartozást. Pláne, ha még nyilvántartás sincs ezekrõl a tulajdonosokról, akkor még nehezebb helyzetbe kerülnek a közös költségeket becsületesen fizetõk. Ezért valóban alapkövetelmény lenne, hogy ha valaki elad egy lakást, akkor igazolnia kelljen a közös képviselõ felé azt, hogy a közös költségeket idõarányosan már kifizette, és akkor az új lakó ilyen terhek nélkül venné meg, a közösség számára pedig nem lenne gond behajtani ezeket az elmaradt közös költségeket.
Egy mondat, talán elnök úr ennyit elnéz nekem, ami nem kifejezetten konkrét módosító indítványról szól. Az alkotmányosság elvein belül ennek a törvénynek a normát sértõkkel szemben, a törvénysértõkkel szemben a tisztességes, jó szándékú, a közös terheket, a közös költségeket vállaló többség érdekeit kell szolgálnia. Azt kérem a tárcától, hogy minden olyan módosító indítványt támogasson, amely ebbe az irányba mutat, és lehetõség szerint ebben a szellemben revideálja eddigi álláspontját.
Köszönöm figyelmüket.