VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A nyugati demokráciákban parlamenti ülések elõtt, napirend elõtt miniszterelnökök vagy miniszterek is akkor kérnek általában szót, ha valamilyen rendkívüli helyzet, katasztrófahelyzet vagy természeti csapás történt az országban. Meg kell szoknunk, hogy itt a jövõ évi választások elõtt a miniszterelnök úr - és úgy látszik, most már a pénzügyminiszter úr is - egyre többször fog ilyen ügyekben szót kérni.
Annak mindenképpen örülünk, hogy nem olyan helyzet van, ami katasztrófahelyzet vagy valami hozzá hasonló lenne, hanem a miniszter úr itt olyan ügyekrõl számolt be, amelyek kétségkívül a gazdaság némi pozitív elmozdulását jelzik.
Azonban azt hiszem, mindenképpen objektívebb lett volna a kép, ha a miniszter úr beszámol arról is, ami még nem ad ennyire okot az örvendezésre; ha beszámol, mondjuk, arról, amit a hét végén a képviselõknek is kiosztott KSH- anyag is tartalmaz, hogy bizony az ország számára nagyon fontos mezõgazdasági kérdések, például az élelmiszeripar helyzete egyáltalán nem javult ebben az esztendõben, sõt az élelmiszeripar az elmúlt esztendõhöz képest jelentõs mértékben visszaesett a harmadik negyedévben is.
Azt hiszem, hogy a kis- és középvállalkozások helyzete sem javult olyan mértékben, hogy ez optimista szcenárióra adna lehetõséget. A miniszter úr bizonyára nagyon jól tudja, hogy ebben az évben ment tönkre, jelentett csõdöt a legtöbb kis- és középvállalkozás az elmúlt három év során.
Mi tehát azt gondoljuk, helyes az, ha a kormány beszámol pozitív elõrelépésekrõl is, de objektívebb és hitelesebb a kép akkor, ha a miniszter úr tájékoztat bennünket arról is, hogy a tojás árának az emelkedése vagy a kenyér árának jelentõs jövõ évi emelkedése mögött milyen piaci tényezõk húzódnak meg. Az pedig, hogy most a kormány itt újra beavatkozik, és erre az elmúlt három évben nem volt példa, ugyancsak azt jelzi számunkra, hogy a jövõ év rendkívül fontos a kormányzat számára, és nagyon sok ilyen gazdasági lépés sajnos nem piaci dolog (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.), hanem inkább kormányzati, gazdaságpolitikai és választási szándékok ösztönöznek.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)