DR. SZABÓ ZOLTÁN mûvelõdési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Szeretnék visszautalni arra az 1996. július 3-i idõpontra, amikor ebben a Házban közösen nyomtuk meg az igen gombot a felsõoktatási törvény módosítására.
A felsõoktatási törvénynek ez a módosítása egy új konstrukciót vezetett be a felsõoktatás finanszírozásában, amely döntõen nem az intézménytípusok, hanem a hallgatók finanszírozási módja között tett különbséget. Azt mondta, hogy vannak államilag finanszírozott hallgatók, és vannak olyan hallgatók, akiket más módon finanszíroznak.
Az államilag finanszírozott hallgatókat nem feltétlenül az állami intézményekben kell képezni, mondotta a törvény, lehetõséget adott nem állami intézményeknek is arra, hogy államilag finanszírozott hallgatói létszámra pályázzanak és nyerjenek el pályázatot a Felsõoktatási és Tudományos Tanács döntése alapján, és ezek után az államilag finanszírozott hallgatók után ugyanazt az állami támogatást kapja az intézmény, mint egyébként az állami intézmény.
A törvényjavaslat egy felmenõ rendszerben vezette volna ezt be, a nem állami intézményekben már bent tanulók a jelenlegi szokásos költségvetési hozzájárulást kapják, a felmenõ rendszerben, ahogy jönnek be az újabb hallgatók, utánuk az intézmény a normatívát kapja.
A vatikáni megállapodás és ennek nyomán a törvénymódosítási javaslat kizárólag annyiban tért el ettõl a modelltõl, hogy azonnal bevezette a szóban forgó hallgatókra az állami felsõoktatási normatívát, míg a nem egyházi, nem állami intézmények esetében megtartotta ezt a felmenõ rendszert, vagyis ott négy év múlva fog ugyanaz a helyzet elõállni, ami most az egyházi intézmények esetében elõállt.
Köszönöm szépen.