DR. FAZAKAS SZABOLCS ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, a napirendi pont elõadója: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A tisztelt Országgyûlés határozatában értékelte a gazdasági kamarákról szóló törvény végrehajtásának tapasztalatait, és felkérte a kormányt, hogy segítse elõ az egyértelmû rendezést, beleértve a gazdasági kamarákról szóló törvény módosítását.
Az Országgyûlés a közigazgatási feladatoknak a kamarákhoz való átadásához kapcsolódóan fontosnak tartotta a kamarák finanszírozására vonatkozó alternatív javaslatok kidolgozását, a kamarai tagdíjak adóból való teljes vagy részleges levonási lehetõségének újbóli átgondolását, a kamarák döntési kompetenciájának tisztázását az állami pénzalapokból és pénzügyi célelõirányzatokból nyújtott támogatások odaítélésénél.
A törvényjavaslat legfontosabb elemei a következõk:
A kamarai tagdíjrendszer felülvizsgálata során mérsékelni kell a kamarai tagok terheit, és a jelenleginél arányosabb teherviselést biztosító tagdíjrendszert kell kialakítani. A követelményeknek megfelelõen a tagdíj mértékének felsõ határa az iparûzési adó 25 százaléka, legfeljebb 10 millió forint legyen.
A jelenlegi tagdíjrendszer szerint a kamarai tagok csak székhelyük szerint fizetnek tagdíjat, ennek következtében az arányos közteherviselés elve szenved sérelmet. A módosítás lényege, hogy az Országos Gazdasági Kamara alapszabálya rendelkezhet arról, hogy a gazdálkodó szervezetet a fióktelepe szerint illetékes területi kamarákban megillethetik a tagok jogai és terhelhetik a tagok kötelezettségei.
A gyakorlati tapasztalatok azt igazolták, hogy a gazdasági kamarák tagkör-elhatárolásához nem teljesek az objektív ismérvek. E probléma megoldására a törvénymódosítás lehetõséget ad, hogy a vállalkozások maguk dönthessék el: melyik gazdasági kamarához kívánnak tartozni. A kamarai tag a választás lehetõségével ötévenként egyszer élhet, és csak olyan gazdasági kamarát választhat, amelynek feladatkörébe tartozó tevékenységet ténylegesen végez.
A kamarák fontos gazdaságfejlesztési feladatai indokolják, hogy részt vehessenek az elkülönített állami pénzalapokból és célelõirányzatokból nyújtott támogatások odaítélésének döntési mechanizmusában. A törvényjavaslat az Országgyûlés határozatának figyelembevételével tartalmazza, hogy a gazdasági kamarák külön törvények rendelkezései szerint részt vehessenek a törvényes feladatokkal összefüggõ célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapok és költségvetési célelõirányzatok felhasználására vonatkozó döntések elõkészítésében.
A kamarák egyetértésével kialakított esetekben a törvényjavaslat felhatalmazza a kormányt, hogy a - nem törvényi szinten megállapított - közigazgatási hatásköröket a kamarák részére kormányrendelettel átadhassa. A javaslat elfogadása esetén a közigazgatási feladatok átadásának folyamata jelentõsen fölgyorsulhat. A késõbbi esetleges változások nemigen igényelnének törvényhozási eljárást, ugyanakkor a kamarai egyetértés a gazdasági kamarák számára kellõ garanciákat biztosít. Ehhez kapcsolódóan a javaslat a közigazgatási feladatok ellátásának pénzügyi feltételeit is megteremti. Ezzel lehetõvé válik, hogy a gazdasági kamarák közigazgatási eljárási, szolgáltatási díjat szedjenek.
Az idõközben megjelent magasabb szintû jogszabályok alapján a javaslat pontosítja a gazdasági kamarákról szóló törvényt. Így egyértelmûvé teszi, hogy a mesterképzés és -vizsgáztatás kamarai feladat.
Fontos garanciális jellegû rendelkezést tartalmaz az a javaslat, amely a kamaráknak jogot ad arra, hogy az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megõrzése érdekében mûködjenek együtt a fogyasztóvédelmi hatóságokkal, a Gazdasági Versenyhivatallal.
A javaslat lehetõséget ad a gazdasági kamaráknak, hogy törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezzenek. Ennek keretében a cégbíróság eltilthatja a céget a további mûködéstõl, megszûntnek nyilváníthatja, amennyiben a törvényes mûködés másképp nem biztosítható.
Szeretném ezt az alkalmat is felhasználni arra, hogy köszönetemet fejezzem ki a kamaráknak a konstruktív javaslatokért, észrevételekért, amelyekkel elõsegítették a törvényjavaslat jobb megalapozását. A törvényjavaslat bizottsági tárgyalása során elhangzott néhány olyan fontos észrevétel, javaslat, amelyek további megfontolást igényelnek.
Ezek közül szeretném kiemelni azt a javaslatot, hogy szervezettebbé kellene tenni a kormány és a kamarák közti együttmûködést, esetleg olyan intézményes fórum kialakításával, amely lehetõséget nyújtana a jelentõsebb gazdasági elõterjesztések, javaslatok, jogszabálytervezetek megvitatására.
A különbözõ kamarai elnevezésû szervezetek számának szaporodása miatt meg kell fontolnunk a gazdasági és a szakmai kamarák közötti pontosabb elhatárolást, a kettõs tagság kérdését.
(16.40)
A 2. ponthoz: a közigazgatási feladatátadás jelentõs lépése az egyéni vállalkozásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény a magántulajdon garanciáit és a vállalkozói szabadság, valamint az azonos versenyfeltételek biztosítását helyezte a szabályozás központjába. Az új szabályozás a hagyományos kisipari és kiskereskedelmi szabályozás helyébe lépett, megszüntette a múlt századig visszanyúló céhes jellegû vonásokat, és felszámolta azokat a vállalkozásokat akadályozó kötöttségeket is, amelyek 1990-ig a kisvállalkozásra vonatkozó szabályozást jellemezték.
Az elmúlt években ugyanakkor szembetûnõvé vált a szabályozás néhány fogyatékossága. Így például nem megfelelõen érvényesültek az egyes tevékenységekre vonatkozó hatósági rendelkezések, nem hatékony az utólagos ellenõrzés, amely egyes esetekben nem megfelelõ munkavégzést eredményezett.
A törvényjavaslat nemcsak abban újszerû, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadását a gazdasági kamarák hatáskörébe bocsátja, hanem abban is, hogy a hatósági és más elõírások meglétét a gazdasági kamara elõzetesen vizsgálja. A fentieken túlmenõen széles körû szolgáltatási, tanácsadási tevékenységgel is segíti a vállalkozásokat. A törvényjavaslatban elõterjesztett új rendszer számos elõnnyel járhat mind a vállalkozók, mind a nemzetgazdaság egésze számára. A gazdasági kamarák eredményesen léphetnek fel a tisztességes vállalkozók hírnevét rontó kontárokkal szemben, és segíthetik a feketegazdaság elleni küzdelmet.
A törvényjavaslat további rendelkezése, hogy megkönnyíti a vállalkozások megkezdését. A gazdasági kamara szerzi be a vállalkozás megszervezéséhez szükséges adatokat; az egyablakos rendszer keretében a gazdasági kamara az érintett szervezetektõl a vállalkozások részére biztosítja az adószámot, esetleg az adóazonosító jelet, a társadalombiztosítási számot, valamint a statisztikai számjelet, ezzel is mentesítve a vállalkozókat számos adminisztratív kötelezettségtõl. Ezzel jelentõsen egyszerûbbé válik az egyéni vállalkozások megkezdése. A bizottsági vitákban megfontolásra érdemes javaslatként vetõdött fel, hogy a jogszabály hatálybalépését nem évközi idõpontban kellene megállapítani.
Tisztelt Országgyûlés! A törvényjavaslatok régóta érlelõdõ gyakorlati problémákat oldanak meg, erõsítik a kamarák köztestületi jellegét, a kamarai törvényben megállapított feladatok végrehajtásához jobb feltételeket nyújtanak, mérséklik a tagok terheit.
Megköszönöm a bizottságok támogatását, konstruktív javaslatait és észrevételeit, és egyben kérem a tisztelt Országgyûlést, hogy a törvényjavaslatokat elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)