ISTVÁN JÓZSEF, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének elõadója: Köszönöm szépen, elnök asszony... Azt hiszem, nem szól a saját mikrofonom. (Közbeszólások: De szól! - Maga elé helyezi a kézi mikrofont.) Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Kisebbségi véleményt szeretnék elmondani a két törvénytervezettel - az 1993. évi felsõoktatási törvény és a közoktatási törvény módosításával - kapcsolatban.
A két módosító javaslat fõ célja, közös célja a kisebbségi vélemény szerint, hogy az állami ellenõrzést fokozottabb mértékben kiterjeszti az egyházi oktatási intézményekre a közép- és a felsõoktatási intézmények esetében. Az állami ellenõrzés tettenérhetõsége a törvénytervezet több pontján kitapintható: egyrészt nyíltabb, másrészt pedig szélesebb körû eszköztárat vonultat fel a törvénytervezet az állami ellenõrzésre.
A felsõoktatási törvény módosításával kapcsolatban a mûvelõdési miniszternek lehetõséget ad, hogy döntsön az elsõ évre való felvehetõ létszám arányának elbírálásában, õ gondoskodik az egyházakkal, illetve az egyházi intézményekkel kötött megállapodás létszámarányos betartásáról, és ezt évenként kell megvitatni és a megállapodást realizálni. Lehetõséget ad a mûvelõdési miniszternek arra is, hogy törvénysértés esetén, ha úgy gondolja, hogy valamelyik egyházi intézmény szabályzata vagy szabályrendelete törvénybe ütközõ, akkor megsemmisítse, illetve a bírói döntést megelõzõen is megakadályozhatja. Igaz, hogy a törvénytervezet lehetõséget biztosít arra, hogy az érintettek bírósághoz fordulhassanak, de a bírósági ítéletek általában hosszadalmasak, és addig zûrzavart okozhatnak ezek a beavatkozások.
Különös megszorításnak és diszkriminatív megkülönböztetésnek tekintjük azt, hogy az egyházi felsõoktatási intézményekben és a közoktatási intézményekben - fõleg a felsõoktatási intézményekben - valamennyi törvényi követelménynek meg kell felelni, az állami karok esetében, szakok létrehozásánál viszont ezt nem írja elõ a törvény - ezt mindenképpen diszkriminatív jellegûnek tartjuk.
Állami ellenõrzésnek tekintjük azt is, hogy a hittudományi egyetemeken és a lelkésztovábbképzõ intézetekben lehetõséget biztosítanak arra: a törvénytervezet 5. § (4) bekezdése értelmében nem esik korlátozás alá a hitéleti képzés esetén a hallgatók világnézeti elkötelezettsége, így lehetõvé válik az is, hogy egyházi intézetekben ateista vallástanárokat képezzenek. Úgy gondoljuk, hogy ez alkotmányellenes, és az alkotmányban foglalt ez irányú iránymutatásokkal nem összeegyeztethetõ.
Az egyházi felsõoktatási intézmények nem hitéleti képzése felett megadja a minisztériumnak az ellenõrzés lehetõségét. A szabályozás technikája olyan, hogy lényeges kérdésekben az intézmény vezetõjével teszi lehetõvé a megállapodást, lényegtelen esetekben pedig az illetõ intézmény fenntartójával. Úgy gondoljuk, hogy itt, e tekintetben mindig a fenntartóval kellene a megegyezést létrehozni - ezt módosító indítvánnyal kívánjuk javítani -, mert megítélésünk szerint csak ebben az esetben kerüljük el az alkományellenességet.
A közoktatásról szóló törvény esetében is sok kívánnivaló van, ezt is elfogadott, csak módosító indítványokkal lehet erõsíteni. Nagy veszély az, hogy a jegyzõk és a fõjegyzõk, illetve az önkormányzatok minõségi többségével történõ döntés alapján adhatók vissza egyes olyan egyházi intézmények, amelyek visszaadása a kárpótlási törvényben, illetve az egyház-finanszírozási törvényben biztosított, más esetekben nem kaphatják vissza az egyházak.
(11.30)
Itt is az a véleményünk, amit elmondtam. (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) Általános vitára ezért és sok más ok miatt alkalmatlannak tartjuk.