KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnöknõ! Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Képviselõ Úr! Elõször is engedje meg, hogy a Kisgazdapárt és a Fidesz együttmûködésének újabb szép példájaként örömöm fejezzem ki, hogy Torgyán József elnök úr helyett most éppen ön tartotta alkalmasnak a pillanatot arra, hogy lemondásra felszólítson. (Taps a kormánypárti oldalon. - Varga Mihály: A tény attól még tény marad! - Dr. Torgyán József: De nem fogadta meg a tanácsom, miniszter úr!)
Ami a bûnügyi helyzet alakulását, illetve általában a statisztikákat illeti, én is hadd kezdjem azzal, hogy van ezeknek a statisztikáknak egy sajátosságuk, egy sajátos jellemzõjük, nevezetesen az, hogy egy-egy nyomozás befejezésekor kerül valami számbavételre a statisztikában. Ebbõl adódóan az elsõ kilenc hónap statisztikájában megjelenõ ismertté vált bûncselekmények nagy részét 1996-ban követték el. Olyan kimutatásokkal nem rendelkezünk, amelyek bármiben orientálnának minket az éppen aktuálisan zajló napi folyamatokkal kapcsolatban.
Tény azonban, hogy - hasonlóan a világ más országaihoz - Magyarországon is enyhén emelkedik az ismertté vált bûncselekmények száma, ugyanakkor viszont az is tény, hogy ezek a statisztikák nem igazolják, hogy bármilyen kiugró jelenség jelent volna meg 1997-ben, ami eltérne akár az 1996-os, akár az 1995-ös folyamatoktól. Én persze akkor fogom azt mondani, hogy javult a közbiztonság, ha majd a polgárok biztonságérzete javul.
Ugyanakkor viszont az a közvélemény-kutatás, amire a képviselõ úr hivatkozott, valami mást is jelöl, tisztelt képviselõ úr, mert ha megnézi azt a táblázatot, akkor arra a következtetésre kell jutnia, hogy a közép-kelet-európai országok összehasonlításában a magyar állampolgárok sokkal kevésbé értékelik súlyosnak a bûnügyi helyzetet, mint ahogy az az összehasonlított országokban van. Ez talán jelzi, hogy e tekintetben bizonyos javulást figyelhetünk meg.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)