DR. SEPSEY TAMÁS, a számvevõszéki bizottság kisebbségi véleményének elõadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy a többségi vélemény elõadójától hallottuk, két ellenzéki képviselõ nemmel szavazott a zárszámadási törvényjavaslat általános vitára bocsátása kérdésében. Nemmel szavaztunk azért, mert álláspontunk szerint a számvevõszéki bizottság különleges jogi helyzetébõl adódóan nekünk nem annyira a gazdasági folyamatokat kell értékelnünk a zárszámadás során, hanem azt, hogy a hatályos jogszabályoknak, a formai elõírásoknak megfelel-e ez a törvény vagy sem. És a következtetés levonása - tekintettel arra, hogy az Állami Számvevõszék jelentése négy füzetben a rendelkezésünkre állt - nemleges volt.
A kisebbségnek az volt az álláspontja, hogy a zárszámadási törvényjavaslatról való nyilatkozat lehet politikai aktus is, de ha komolyan vesszük azt, hogy a zárszámadási jog a költségvetési joggal együtt az Országgyûlésnek egy olyan ellenõrzési funkciója, amellyel véleményt tud mondani a kormány gazdálkodásáról, amellyel az adófizetõ állampolgárok pénzének elköltésérõl számoltatja be a kormányt, akkor ezen felelõsség birtokában ezt a javaslatot nem tarthatjuk általános vitára alkalmasnak.
Hét törvényi kötelezettség megsértését állapítja meg az Állami Számvevõszék; nagyobbrészt az Áht. elõírásaival ellentétes rendelkezéseket tartalmaz ez a törvény, illetõleg hiányai vannak a törvényjavaslatnak. Emellett nem lehet olyan könnyedén elmenni, ahogyan ezt a többségi véleményeket ismertetõ kormánypárti képviselõtársaim megteszik.
Nagyon sokszor elmondtuk már: a Magyar Demokrata Fórum is a rend megvalósítását tûzte ki célul, és a rend alatt azt is kell érteni, képviselõtársaim, hogy a jogszabályokat nemcsak az állampolgároknak kell betartaniuk, hanem az állami szerveknek is. A legmélyebben fölháborító dolognak tartom mint a számvevõszéki bizottság alelnöke, hogy az Állami Számvevõszék, amelyet az alkotmány nevesít és az alkotmány írja elõ a kötelezettségeit, határidõre nem kapja meg a törvényjavaslatot, és az ÁSZ-jelentés le is írja, hogy a jelentés összegzéséig nem kapta meg azt a javaslatot, ami be lett nyújtva az Országgyûlésnek. Az Állami Számvevõszék a kormány javaslatát tárgyalta meg, de nem az került az Országgyûlés elé benyújtásra. Mi ez a mentalitás, ha nem az Állami Számvevõszék tekintélyének, funkciójának a semmibevétele?
Lehet hivatkozni arra, hogy kevés az idõ. Akkor tessék megváltoztatni a törvényt! Ha a törvény egy határidõt elõír és azt a határidõt a kormányzat nem tartja be, akkor a kormányzatnak le kell vonnia ennek a politikai felelõsségét, és nem minduntalan azt hangoztatni, hogy kevés az idõ. Akkor a jogszabály rossz, ha mindig kevés az idõ - akkor módosítani kell a jogszabályt.
A jogi elõírások erodálása következett be az elmúlt idõszakban, amikor folyamatosan arra hivatkoznak, hogy a jogszabályokat meg lehet szegni.
(10.40)
Egy jogállamban, igen tisztelt képviselõtársaim, nem lehet a jogi elõírásokat megszegni a kormányzati szerveknek, mert akkor az állampolgárok is minden további nélkül megszeghetik.
A Számvevõszék megállapításait az idõ rövidsége miatt nem tudom felsorolni. Tizenöt nagyon részletes megállapításából egyetlenegy az elismerõ - a kincstárra vonatkozó -, tizennégy pedig nagyon súlyos hiányosságot takar. A mérlegek tartalmáról, az állam vállalkozói vagyonával kapcsolatos elszámolási hiányosságokról és még sok egyébrõl szól az Állami Számvevõszék. A teljesség, a valódiság és az összemérhetõség elveinek nem felel meg ez a zárszámadási törvényjavaslat. Ha meg nem felel meg, ha nem lehet összemérni a különféle elõirányzatokat a teljesített kiadásokkal, akkor nagyon nehéz képet alkotni arról, hogy jól költötte-e el az ország pénzét a kormány vagy sem. Itt nem korrupcióról van szó, tisztelt Soós Károly képviselõtársam, az nekem eszembe se jutott.
Hadd idézzek azért, hogy akik nem olvasák az ÁSZ-jelentést, azok is tudják, hogy milyen megjegyzései vannak az ÁSZ-nak. Például: "Az állam összesített adósságának analitikus alátámasztása 1996-ban a kincstárjegyek mellett a kötvényeknél sem biztosított, mivel már az elõzõ év zárszámadásánál is fennálló számviteli hiányosságot 1996-ban sem számolta fel a Pénzügyminisztérium." Tehát '95-ös hiányosságot '96- ban sem számolt fel! - nincs következmény. Ugyancsak az ÁSZ írja: "A 117,8 milliárd forintos kamatkiadás a részlegesen elkészült és ellenõrzésre átadott dokumentumok alapján nem minõsíthetõ."
Ezek alapján tisztelettel úgy érezte a két ellenzéki képviselõ, alkalmatlan általános vitára a zárszámadás.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)