DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim!
Elöljáróban szeretném a vita két általános tapasztalatát megosztani önökkel, amely bennem a vita során kialakult. Ezek közül az egyik az, hogy az alkotmánymódosító csomag vitája bebizonyította és mindenki számára egyértelmûvé tette, aki ezt a vitát nyomon követte, és az alkotmánymódosítás tartalmát figyelemmel kísérte, hogy ez esetben szó sincs olyan vádakról, olyan feltételezésekrõl, amelyek a módosítás során elhangzottak, hogy ez nem szolgál mást, mint a koalíció hatalmi pozíciójának erõsítését vagy bebetonozását, vagy más, ehhez hasonló minõsítéseket.
Ezeknek ehhez semmi köze nincsen. Itt az alkotmánymódosítás során a kormánynak azokat a jogalkotási teendõit kellett számba vennie, amelyek sürgõsek és halaszthatatlanok; és elsõsorban ezek váltották ki az alkotmánymódosítás igényét.
A másik általános tanulsága a vitának számomra az, hogy a vita bebizonyította: nem közeledtek az álláspontok, tisztelt képviselõtársaim. Nem közeledtek sem az igazságügyi reform, sem más kérdésekben, és ezért még inkább indokolt az, hogy a kormánykoalíció -
legitim parlamenti többségét felhasználva - teljesítse mindazt, ami az Alkotmánybíróság határozataiból kötelezettségként a törvényhozásra következik, hogy megfeleljen a nemzetközi követelményeknek, és elindítsa az egész ország számára oly fontos igazságügyi reformot, amely elodázhatatlan, és minél késõbb indul el, annál nagyobb feladatokkal, konfliktusokkal és problémákkal kell szembenézni.
Ezek tehát a valódi és az igazi motívumok, és ezek a tényleges céljai az alkotmánymódosításnak.
Tisztelt Ház! Az egyes tárgykörökkel kapcsolatosan kialakult véleményekhez mindössze annyit szeretnék elmondani - nem túlságosan terjedelmesen -, hogy a képviselõi összeférhetetlenség kapcsán lényeges ellenvélemény nem alakult ki.
Ugyanakkor a népszavazás tárgyköre tekintetében általánosan vitatta a Fidesz-Magyar Polgári Párt annak szükségességét, hogy a népszavazás ilyen részletes szabályozással kerüljön be az alkotmány hatályos szövegébe, hogy a tárgykör legfontosabb elemei részei legyenek az alkotmánynak. Elegendõnek minõsítették vagy tekintették azt, ha a népszavazásról megszületendõ új törvény részletezi a szabályokat.
Ezzel szemben az álláspontom az, hogy semmiképpen sem elegendõ, ha a népszavazás - mint a közvetlen demokrácia intézménye - olyan alkotmányos háttérrel rendelkezik, mint a hatályos alkotmány, amelyben csak arra történik utalás, hogy az Országgyûlésnek kétharmados törvényben kell szabályozni a népszavazás intézményét, hiszen a népszavazás - mint a demokrácia egyik formája - részleteiben is alkotmányos szabályozást igényel.
A népszavazásra vonatkozó alkotmányos szabályozás tartalmát illetõen is elhangzottak aggályok, amelyek elsõsorban abban fogalmazódtak meg, hogy mindaz, amit az alkotmánymódosítás a népszavazással kapcsolatban rögzít, szöges ellentétben áll, vagy nem egyezik meg az Országgyûlés által már korábban elfogadott alkotmánykoncepcióval. Ha tényszerûen összevetjük ezt az állítást a szabályozás tartalmával, akkor kiderül, tisztelt Ház, hogy ez nem így van. Az alkotmánymódosítás rögzíti és meghatározza a népszavazás fajtáit, a kezdeményezõk körét, a tiltott tárgyak jegyzékét, az érvényesség kritériumait, és ez teljes összhangban van az alkotmánykoncepcióban foglaltakkal.
Vitatták képviselõtársaink közül néhányan azt, hogy a népszavazás kezdeményezése és a népszavazás - mint a közvetlen demokrácia intézménye - nem egyeztethetõ össze azzal, hogy a népszavazásra irányuló kezdeményezési jog az állami vezetõk közül megilleti a köztársasági elnököt, illetõleg a kormányt és a meghatározott számú országgyûlési képviselõt.
Az az álláspontom, tisztelt Ház, hogy a népszavazás az állampolgárok közvetlen demokratikus véleménynyilvánítása, ennek lényegén az sem változtat, hogy adott esetben ki a népszavazás kezdeményezõje. És hasonlóképpen a tiltott tárgyak tekintetében is - amelyeket teljesen célszerûen és ésszerûen tartalmaz a javaslat - mintegy 10 tárgyat sorol fel, amelyekkel kapcsolatosan most már alkotmányos szinten tilalmazza majd, amennyiben az Országgyûlés ezt elfogadja, a hatályos alkotmány a népszavazás kezdeményezését. Ez egybevág a nemzetközi gyakorlattal, és hasonlóképpen nem ellentétes az alkotmánykoncepcióban elfogadottakkal.
Támogatta a kormány, tisztelt képviselõtársaim, azt a módosító indítványt, amely nagyon helyesen az országos népszavazáshoz, illetõleg népi kezdeményezéshez szükséges aláírásokat meghatározott idõn belül rendeli el összegyûjteni.
A következõ témakörben a kormánytagokat illetõen csak arra szeretnék utalni, hogy itt egy félreértés következtében alakulhatott ki ellenvélemény; az alkotmánymódosítás nem ügyvezetõ kormányról szól - ez a hatályos alkotmányban szerepel -, hanem az ügyvezetõ miniszterelnök helyzetét kívánja szabályozni.
(17.50)
A legtöbb ellenvélemény, tisztelt képviselõtársaim, az igazságszolgáltatási reformcsomaghoz fûzõdõ alkotmánymódosítási javaslatokhoz kapcsolódott, és ezen ellenvélemények praktikus oldalait és érvelését leszámítva, az ellenvélemények, a kritikák elsõsorban arra a gondolatra fûzõdtek fel és ahhoz kapcsolódtak, hogy sem az igazságszolgáltatási tanács, sem a négyszintû bírósági rendszer nem felel meg az alkotmánykoncepciónak - amire érvényes országgyûlési határozatunk van -, amely ezt nem tartalmazza.
Valóban: az országos igazságszolgáltatási tanács mint intézmény, expressis verbis nincs benne az alkotmánykoncepcióban. Ugyanakkor az alkotmány koncepciója tartalmazza és rögzíti azt az elvet, hogy a bírósági szervezetet illetõen kifejezésre kell juttatni a bírói hatalom önálló jellegét. Ezzel az elvi, alkotmányos megállapítással teljes egészében összhangban van az országos igazságszolgáltatási tanács felállítása, abból a megközelítésbõl kiindulva, hogy a bírói hatalmi ág a másik két hatalmi ághoz viszonyítva semleges, állandó és politikailag nem színezett, és éppen ennek az önállóságnak a biztosítását képes maradéktalanul megteremteni az országos igazságszolgáltatási tanács létrehozatala.
Álláspontom szerint nem tûnik megalapozottnak az az aggodalom sem, amely szintén elhangzott képviselõi hozzászólásban, hogy a bírói hatalom az országos igazságszolgáltatási tanács létrehozásával mindenféle kontroll nélküli hatalommá alakul át, és az ebbõl származó veszélyeket írta le a hozzászóló. A bírák változatlanul és konzekvensen a törvénynek vannak és lesznek alárendelve. Ezen túlmenõen a tanácsban nem csupán a bírák képviselõi vesznek részt, hanem részt vesznek a végrehajtó hatalom és a törvényhozó hatalom képviselõi is, és garanciális elemként értékelhetõ az a változatlan tény is, hogy a Legfelsõbb Bíróság elnöke tájékoztatja az Országgyûlést, és a Legfelsõbb Bíróság elnökét változatlanul az Országgyûlés választja meg.
A négyszintû bírósági szervezet létrehozatalával kapcsolatosan szintén hasonló aggályok fogalmazódtak meg, hogy ez ellentmondásban van az alkotmánykoncepcióval. Ez nincs így, mert az alkotmánykoncepció csak azt rögzíti, hogy a bírósági rendszert, a bírósági szervezet különbözõ szintjeit törvényben kell szabályozni; ezen túlmenõen ehhez fûzõdõen nem tartalmaz más rendelkezést.
A vita középpontjában nagyon sok hozzászóló foglalkozott azzal, hogy vajon a jogorvoslati rendszer egyszerûsítése mennyiben jelent alkotmányos garanciális veszélyeket, mennyiben jelent ez az egyszerûsítés alkotmányos szempontból problémákat. Az az álláspontunk, hogy miután az igazságszolgáltatással kapcsolatban többször is kifejezésre került és az alkotmánykoncepció alkotmányos alapjogként rögzíti a tisztességes és ésszerû határidõn belüli bírósági eljáráshoz való jogot, ez egy nagyon fontos fejlõdés, nagyon fontos lépés a bírósággal kapcsolatos alkotmányos alapelvek továbbfejlesztésében. Ugyanakkor mint alkotmányos alapjog, ez a jog sem abszolút értelmû és nem korlátozhatatlan. Korlátozhatóak az alkotmányban biztosított jogok, de ennek a korlátozásnak ésszerûnek, célszerûen és arányosan kell lennie a kiváltandó céllal vagy ehhez a célhoz viszonyítottan. Amennyiben ezen követelményeknek megfelel a jogorvoslati rendszer egyszerûsítése és korszerûsítése, annyiban alkotmányos megoldások születnek. És meggyõzõdésem, hogy a beterjesztett, az igazságszolgáltatási reform vitájában megvitatott törvényjavaslatok ilyen jellegûek.
Végezetül szeretnék szólni arról, tisztelt képviselõtársaim, hogy a menekültüggyel kapcsolatos alkotmánymódosítás tekintetében is több aggály, kritika hangzott el. Képviselõtársaim egyrészrõl kifejtették és - hogy mondjam... - kissé prózaian úgy fogalmaztak, hogy ne lihegjük túl - elnézést a kifejezésért, idézet a hozzászólásból - a menekültügy alkotmányos szabályozását, a genfi egyezménnyel való összhangba hozást, a földrajzi kritériumoktól történõ eltekintést. Ezzel a megoldással vagy ezzel a törekvéssel elvileg teljes egészében egyet lehet érteni, és azt hiszem, hogy ez a mértéktartás jellemzi majd a szabályozást, amirõl egyébként a parlamenti pártok részletes egyeztetési lehetõséget kaptak az illetékes Belügyminisztériumtól.
Másrészrõl elhangzott az a vélemény is, hogy változatlanul fenn kellene tartani a nyelvi okokból történõ menekülti státus további biztosítását, amely álláspontunk szerint eredeti céljaihoz képest idõközben túlhaladottá válhatott, hiszen az 1993-ban elfogadott állampolgársági törvény ezekre a problémákra, melyek elsõsorban a környezõ országokban élõ magyarokkal kapcsolatosan keletkezhettek vagy keletkezhetnek, sokkal rugalmasabb és teljesebb értékû garanciát és jogi védelmet biztosít.
Végezetül, tisztelt Ház, szeretnék reagálni arra a javaslatra, amely azt kezdeményezte, hogy a köztársasági elnök határidõn belül a választáson gyõztes párt miniszterelnök-jelöltjét javasolja miniszterelnöknek. Ezzel a javaslattal nem ért egyet a kormány és nem támogatja ezt a javaslatot, hiszen célszerûtlen és bizonyos szempontból életszerûtlen, hiszen azt kell megbízni kormányalakítással, aki mögé és amely politikai erõ mögé egy koalícióképes és kormányzásra képes, parlamenti erõviszonyok alapján kormányzóképes erõ tud létrejönni. Ez nem minden esetben egyezik meg és egyezhet meg a matematikai szempontból gyõztes parlamenti párt vezetõjével. Ezért tehát célszerûnek tartjuk a jelenlegi hatályos szabályozás fenntartását.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Ennyiben kívántam a vitában elhangzottakra reagálni, és még egyszer megerõsítve a kormányzati szándékot az alkotmánymódosítás lényegét illetõen: kérem önöket, hogy a kormány által támogatott módosító indítványokkal együtt a jövõ héten fogadják el az alkotmány módosítására szolgáló törvényjavaslatot.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)