DR. KASUBA JÁNOS, a külügyi bizottság elõadója: Tisztelt Ház! Elnök Úr! A tárgyalt napirend elõzményei egészen a századforduló legelsõ éveihez nyúlnak vissza; bizonyos fokig a szomorú történelemhez is, amikor is a jelzett folyók közül fõleg az Ipoly új határterülete lett Magyarországnak. Majd 1956-ban került sor egy jelentõsebb egyezményre a két ország között, és 1966-ban indult meg ennek nyomán az Ipoly szabályozása, amelynek keretében lényegében mintegy 209 hektár - illetve újra 209 hektár - cserélt helyet.
A határkiigazítások néhány területen azonban nem teljesen fejezõdtek be, és a késõbbiek során - amikor az autó- és a kamionforgalom oly mértékben megnõtt, hogy az már elviselhetetlen terhet jelentett egyes községekre, így például Balassagyarmat városára is - újra elõkerült az a feladat, hogy egy elkerülõ úttal a várost meg kell menteni ettõl a forgalomtól. Ez a munka tulajdonképpen 1991-ben indult be, majd '93-ban szinte tervkészítéssel folytatódott, majd a választások elõtt leállt. A választások után azonban az új képviselõk szintén szorgalmazni kezdték ezt a kérdést, elsõsorban Urbán Árpád képviselõtársunk, aki ennek a körzetnek a képviselõje. (Szórványos taps.)
Ilyenformán fordultunk már 1994-ben Kovács László külügyminiszter úrhoz, Horn Gyula miniszterelnök úrhoz, és természetesen tárgyalások folytak egész magas szinten különbözõ szlovák vezetõkkel, így például Szlovákia államelnökével, Ková úrral, de a szlovák nagykövetséggel is és több más vezetõvel. Ugyanezen érvek alapján kéréssel fordult az önkormányzat is Lotz Károly miniszter úrhoz azzal, hogy az út terveztetését és megépítését tegye lehetõvé, aki levélben válaszolva arra tett ígéretet, hogy a jogi rendezés után ehhez a munkához hozzálátnak.
Mindezek alapján és az elõbb a miniszter úr által elmondottak alapján a külügyi bizottság alaposan megtárgyalta ezt a témát, és 19 igen, 6 tartózkodással és 2 nem szavazattal ezt elfogadta. Ez a külügyi bizottsági ülés a megszokottaktól eltérõen békésebb volt, ezért az ellenzéki pártok felhatalmaztak engem arra, hogy egyúttal a kisebbségi véleményt is mondjam el. Nevezetesen arról van szó, hogy a Magyar Demokrata Néppárt, az MDF, a magyar Kereszténydemokrata Néppárt tartózkodott a témával kapcsolatban.
Tartózkodásuknak nem ez a gyakorlati kérdés - amirõl eddig beszéltünk - volt az oka, hanem tulajdonképpen az a helyzet, hogy a korábbiakban az Országgyûlésnek volt egy olyan álláspontja, hogy ha olyan helységek kerülnek a szerzõdésbe, amelyeknek magyar neve is van, akkor az illetõ országban használt név mellé zárójelben hozzá kell tenni a helységre vonatkozó magyar nevet is. Ugyancsak tartózkodott ez alapján a Fidesz is. A két nem szavazat lényegében szintén ezzel kapcsolatos, és tulajdonképpen azzal is kapcsolatos, hogy korábban Kávássy képviselõ úr egy javaslatát az Országgyûlés nem hagyta jóvá, és ennek kapcsán a Kisgazdapárt nemmel szavazott a külügyi bizottsági ülésen. (Folyamatos zaj.)
Mindezek alapján tehát - vázolva a kormánypártok és az ellenzéki pártok szavazatát - a külügyi bizottság javasolja a tisztelt Országgyûlésnek e téma megszavazását, mert ez lehetõvé teszi a teljes jogi rendezést, a gyakorlathoz való igazítást, a határkiigazítást, a határ õrzését és láthatóságát - ami nagyon fontos dolog ebben a témában - és egyes térségek érdekeit is, kiemelten például Balassagyarmat érdekeit.
Mindezek alapján kérjük a képviselõtársainkat, hogy támogassák e szerzõdés jóváhagyását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)