DR. KARL IMRE, a gazdasági bizottság elõadója: Tisztelt Országgyûlés! Kedves Képviselõtársaim! Ahogy elnök úr is tájékoztatta már önöket, a gazdasági bizottság ülésén az a szokatlan, nem mindennapi helyzet állt elõ - talán nem is emlékszem az elmúlt ciklusban erre -, hogy kisebbségi vélemény elõadója is kiállításra került, és ez talán arra a tényre próbálja felhívni a figyelmet, hogy egy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk, amely egyrészrõl rendkívül nagy figyelmet igényel és figyelmet is kap, másrészrõl megosztja a véleményeket, és emiatt nagyon komoly vitára lehet számítani az általános vitában.
A gazdasági bizottság június 18-ai ülésén tárgyalta meg az állam tulajdonában levõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról benyújtott törvényjavaslatot, és többségi szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta.
Igyekszem érvelni amellett, hogy ez a bizottsági vélemény milyen elvek, milyen gondolatok mentén alakult ki. Úgy ítéltük meg, hogy ez a hétéves privatizáció, amelynek eredményeképpen mintegy 80 százalékban a vállalkozói vagyonnak az értékesítése megtörtént, és jellemzõen ma Magyarországon magántulajdonra építõ gazdaság alakult ki, ez rendkívül hasznos és eredményes folyamat volt, és végsõ soron igazából a gazdasági rendszerváltás egyik megalapozója volt. Úgy ítéltük meg, hogy azok a társaságok, amelyeket ez a jelenlegi törvényjavaslat is érint és felsorol, melyeket korábban a nemzetgazdaság mûködése szempontjából vagy a lakossági alapellátás biztosítása szempontjából úgynevezett stratégiai társaságoknak nyilvánítottunk, ezek a tulajdonosi oldalról is megkívánják, hogy érvényesüljön az állam tulajdonrész segítségével a társadalmi érdek.
(16.30)
Ez a lista, ez a felsorolás jelen pillanatban a privatizáció ilyen mértékû elõrehaladott állapotában indokolja, hogy ennek az áttekintése megtörténjen. Ebben a listában jelenleg 193 cég szerepel, mint ahogy ezt a miniszter asszony is közölte. Ezeknek a cégeknek az összeállításánál annak idején, amikor a privatizációs törvényt ez a parlament elfogadta, rendkívül sok vita volt, összességében és cégenként külön-külön is. Ezek a társaságok kerültek az akkori parlament döntése szerint a privatizációs törvény mellékletébe, és úgy gondoljuk, hogy indokolt az, hogy a privatizációs folyamat vége felé, ebben az utolsó szakaszban egy újabb rátekintésre kerüljön sor, és ez a pontosítás megtörténhessék. Én azt gondolom, hogy nem is elsõsorban a társaságok számának a csökkentése, hanem a társaságokban meglevõ tulajdoni hányadnak az ésszerû módosítása az, ami a mai kornak az igaz igénye. A javaslat szerint is van olyan, amelyik ennek a csökkentésére, illetve van olyan is, amelyik ennek a növekedésére tesz indítványt. Azt hiszem, hogy összességében azt mondhatjuk, hogy ez a tulajdonihányad-csökkentés legalábbis a kormány oldaláról indokoltan megfogalmazható.
A törvényjavaslat tulajdonképpen a tulajdoni kör, illetve részesedésnek a szûkítését célozza meg. Tesz olyan intézkedéseket és kiegészítéseket, amelyek a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszterek pontosítására törekszenek, azzal a logikával, hogy odakerüljenek a jogok, ahol az állami regulációs, illetve szabályozói felelõsség van. Ez, azt hiszem, egy ésszerû meggondolás, illetve a törvényjavaslat kezdeményez több olyan újdonságot, amelyek például a privatizációs tapasztalatoknak a térségben, a közép-kelet-európai térségben való továbbvitelét szolgálják. Úgy ítéljük meg, hogy Magyarország az az ország, amelyik a térségben joggal mondhatja el magáról, hogy komoly ismeretekkel és elõnyökkel rendelkezik, és ezt véleményünk szerint indokolt valamilyen ésszerû módon felhasználni.
A törvényjavaslat körülírja az úgynevezett szavazatelsõbbséget biztosító részvényt, az aranyrészvényt, amely igyekszik a Gt.-vel összhangba hozni ezt a kérdéskört. Nos, a gazdasági bizottság ülésén e körül a kérdés körül alakult ki a legnagyobb vita. A bizottságban megfogalmazódtak azok az észrevételek, amelyek ennek a szavazatelsõbbséget biztosító részvénynek a törvényi leírását, az ehhez kapcsolódó jogokat igyekeznek úgy megfogalmazni és pontosítani, hogy az állami tulajdonnal való élés ez alapján biztosítható legyen. Azt hiszem, hogy ez mindnyájunk érdeke, hogy ez az aranyrészvény a funkciójának megfelelõen tudjon mûködni. Ennek a fontosságát hangsúlyozták a bizottsági tagok egyértelmûen. A legtöbb bizonytalanság e körül a kérdés körül alakult ki.
Én úgy látom, hogy a bizottsági vélemények alapján és a vita alapján is nagyon komoly vita várható az általános vitában. Biztos, hogy lesz a privatizációhoz kötõdõen általános véleménykülönbség is, hiszen a privatizáció egy olyan témakör, ahol jellemzõen nagy viták alakulnak ki, és a konkrét cégekkel, a konkrét társaságokkal kapcsolatosan is várható nagyon komoly vita.
Úgy ítéltük meg, hogy a kormány szándéka tisztességes és megalapozott, és abból a többpárti konszenzusból indul ki, melynek lényege, hogy az állami vállalkozói vagyonnak a hatékony mûködése érdekében történõ, lehetõ legnagyobb, azaz kellõ biztonságot nyújtó értékesítése megtörténhessen. Ez a mérték a gazdasági környezettel változik. A piaci viszonyok erõsödése ugyan nem kényszeríti ki, de megengedi mértékének ésszerû csökkentését, minimalizálását, éppen ezért javasoltuk általános vitára és elfogadásra a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)