DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter, a napirendi pont elõadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! Az elmúlt idõszakban több fórumon is elhangzott - de magam is ezzel azonos módon nyilatkoztam -, hogy a privatizáció a befejezéséhez közeledik.
Felmerülhet tehát a kérdés, hogy akkor most miért van szükség a privatizációs törvény módosítására. Röviden azt is mondhatnám: éppen ezért. A privatizáció közel egy évtizede kezdõdött, hosszú folyamat volt, amely az állami vagyon lebontására irányult. E folyamatot a mindenkori kormány, valamint az Országgyûlés is idõrõl idõre értékelte, és szükség esetén beavatkozott a jogszabályalkotás eszközével.
Most ismét abba a szakaszba érkeztünk, amikor felül kell vizsgálni, hogy az 1995. évi XXXIX. törvény rendelkezései egyfelõl megfelelõ jogszabályi keretet biztosítanak-e a további folyamatokhoz, másfelõl indokolt-e ma a törvény mellékletében felsorolt társaságok ott lévõ besorolása.
Ennek szem elõtt tartásával a törvényjavaslatban a következõ célok érvényesülnek:
A javaslat - és ezt kiemelten kell megjegyeznem - nem irányul a tulajdonosi jog gyakorlójaként megjelölt miniszter, illetõleg szerv közötti átsorolásra.
(16.20)
Ezen alapvetõ elvtõl egy kivétel van, a Hortobágyi Halgazdaság Rt., amit a Hortobágy természetvédelmének, illetve a részvénytársaság gazdasági és természetvédelmi érdekének egységes kezelése, irányítása érdekében volt szükséges megtenni.
A második: a kormány törvényalkotási programjának megfelelõen a gazdasági jellegû törvények sorában elõkészítés alatt áll a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat, amelynek benyújtására ez évben sor kerül. Ebben helyt kap az elsõbbségi, az úgynevezett aranyrészvény is. A javaslat ennek figyelembevételével kíván jogosítványokat megállapítani oly módon, hogy a tulajdonosi szerkezetváltás mellett az állam az érdekeit érvényesíthesse.
Harmadszor: Magyarország és ezen belül az ÁPV Rt. a magánosítás során olyan kiemelkedõ szakmai tapasztalatokra tett szert, amelyek átvételére és hasznosítására a térség, de földrajzilag távolabb levõ országok részérõl is igény merült fel, s ezen igények kielégítésére a javaslat lehetõséget kíván teremteni.
Negyedszer: az államháztartásról szóló törvény nem tesz különbséget a ténylegesen erdõmûvelési ágban nyilvántartott, illetve az állam vállalkozói vagyoni körébe tartozó mezõgazdasági mûveléssel hasznosított termõföldek védelme, továbbá a mezõgazdasági állattartó telepek mûködéséhez szükséges szennyvízelhelyezés céljára telepített fásítások, az úgynevezett szórványerdõk között. Ennek jelentõs költségkihatással járó rendezését kívánja szabályozás útján feloldani.
A felsorolt célok elérése érdekében az elõterjesztés nem új fogalomként, hanem újszerû megoldásként határozza meg a szavazatelsõbbséget biztosító részvényt és az ahhoz fûzõdõ jogosítványokat. A tervezetnek ez a megoldása, azon túl, hogy figyelembe veszi a gazdasági társaságokról szóló közigazgatási egyeztetési stádiumban levõ törvénytervezetet, összhangban áll a hatályos törvénnyel is. A gazdasági társaságokról szóló törvény 234. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint törvény vagy felhatalmazása alapján az alapszabály eltérõ tagsági jogokat biztosító részvények kibocsátását is elrendelheti. Az e részvényhez fûzõdõ jogokat azonban jelenleg egyetlenegy jogszabály sem állapítja meg, de a Gt. törvénytervezete sem tesz külön erre javaslatot.
A gazdasági társaságokról szóló törvény keret jellegû szabályozása biztosít lehetõséget a szavazatelsõbbséget biztosító részvény kibocsátására, amelyhez fûzõdõ speciális jogokat az ágazati törvények határozhatják meg. E tekintetben pedig a privatizációs törvény ágazati törvénynek minõsül. A képviselõtársaim kezében levõ indítvány a tartós állami tulajdonban maradó társaságok tekintetében kívánja e kérdést rendezni. A javaslat a szavazatelsõbbséget biztosító részvényhez fûzõdõ jogok meghatározása során abból a mértéktartásból indul ki, hogy rendelkezései ne jelentsenek az érintett társaságok tulajdonosai számára szükségtelen korlátozást, és ne járjanak a döntési jogkörök indokolatlan elvonásával.
E követelmények figyelembevételével a javaslat a szavazatelsõbbséget biztosító részvény tulajdonosának közgyûlésen gyakorolható egyetértési jogot tart fenn a társaságot érintõ olyan stratégiai döntések tekintetében, mint az alaptõke-csökkentés, az egyes részvényfajtákhoz fûzõdõ jogok megváltoztatása, továbbá a társaság jogutód nélküli megszüntetése, a társaság egyesülése, szétválása, átalakulása, beolvadása, illetve üzletrész átruházása. E jogosítványok törvényi szinten történõ bevezetése alkotmányossági szempontból nem kifogásolható, mert a javaslat nem az állam és más jogalanyok között diszkriminál oly módon, hogy csak az állam számára engedi meg e részvényfajta kibocsátást, hanem ez a részvényfajta az alkotmányosan elismert, tartós állami tulajdonhoz kapcsolódó jogi eszköz.
Az állam a köztulajdonhoz kapcsolódó sajátos tulajdonos funkcióit nem valamilyen százalékos arányú tulajdoni részesedés alapján, hanem e speciális részvényfajta segítségével látja el. Így a javaslat nem ellentétes az Alkotmánybíróság 33/1993. számú döntésével, illetve annak indokolásával sem, mert nem sérti a szektorsemlegességet, illetve a köztulajdon és a magántulajdon egyenrangúságát sem.
Az aranyrészvényhez fûzõdõ jog - mint már említettem - közgyûlésen gyakorolható jogosítványokat tartalmaz. A szabályozásra azért most van szükség, mert a tulajdonosi szerkezetváltás mellett megmaradt az az igény, hogy a nemzetgazdaság mûködése, illetve a lakosság alapellátása szempontjából legfontosabb stratégiai társaságok esetében a lényeges tulajdonosi döntéseknél a piaci verseny indokolatlan korlátozása nélkül az állam az érdekeit érvényesíthesse.
A bekövetkezett gazdasági változások eredményeként megállapítható, hogy az állam szükséges rendelkezési joga ma már nemcsak a többségi tulajdoni részesedésen, hanem ettõl eltérõ részesedés esetén a megfelelõ szavazati jogon keresztül is érvényesülhet, és célszerû, ha ezt a mellékletben felsorolt társaságok esetében maga a törvény is tükrözi.
Tisztelt Képviselõtársaim! A törvény melléklete 193, a nemzetgazdaság mûködése, illetve a lakosság alapellátása szempontjából fontos, állami tulajdonrésszel rendelkezõ kiemelt társaságot határoz meg. Fõ tendenciája a tartós állami tulajdoni kör, illetve részesedés további szûkítése. A javaslat 80 társaságot érint. Ennek keretében a tartós állami tulajdonrész a társaságok többségében csökkenne, néhány esetben teljes mértékben törlésre kerülne; emelkedéssel 10 társaság érintett, míg 18 társaság kerülne újonnan besorolásra, többségében egy, szavazatelsõbbséget biztosító részvény meghatározásával. Az állami tulajdoni rész mértékének emelése, illetve az új besorolás nem igényel kivásárlást, és így egy társaság kivételével költségkihatással sem jár, mivel az ilyen módosítással érintett társasági tulajdonrészek jelenleg is állami tulajdonban vannak.
Az elõterjesztés az állami tulajdonú erdõk tekintetében pontosítja a privatizációs törvény vonatkozó elõírásait. Ennek keretében javasolja a törvény hatályát kiterjeszteni az azonos helyrajzi szám alatt levõ, lényegesen nagyobb kiterjedésû termõfölddel együtt nyilvántartott, 10 hektár alatti erdõkre is. E mérték alatt ugyanis az erdõ védelmével kapcsolatos érdekek sérelem nélkül egyeztethetõk a termõföld hasznosításával kapcsolatos érdekekkel anélkül, hogy az albetétek leválasztásra kerülnének.
Tisztelt Képviselõtársaim! Az elmondottak alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a javaslatot vitassa meg, és megfelelõ módosítások, kiegészítések után fogadja el.
Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)