BLEYER JENÕ (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselõtársaim! Hölgyeim és Uraim! Napok óta folyik a nyugdíjreform vitája a Házban. Az ország lakossága érdeklõdéssel figyeli, mert ez a reform szinte minden családot érint valamilyen formában. A családokon belül is folynak a viták a reformról.
Úgy érzem, a társadalom reagálásáról néhány szót kell mondanom. Az új nyugdíjtörvény a félelmet és a bizonytalanságot fokozza, ugyanakkor reményeket is kelt. A bizonytalanság abból adódik, hogy az érdekeltek nem értik, nem látják tisztán a róluk folyó vitát. Olyan véleményekkel ijesztgetik a lakosságot, hogy a beterjesztett javaslat számukra fenyegetõ veszélyt jelent. Sokan viszont ahhoz fûznek reményeket, hogy a jövõ év elejétõl kedvezõbb helyzetbe kerülnek. Nagyon fontosnak tartom: a parlamenti vita helyesen tájékoztassa az érintetteket, hogy mi történjen, mi a törvény lényege, milyen konkrét változások várhatók.
Felszólalásomban arról a törvényrészrõl szeretnék szólni, amely a mai nyugdíjasokat közvetlenül érinti.
Nyugdíjastársaim véleménye szerint is nyugdíjreformra szükség van. Hazánk lakosságának 30 százaléka különbözõ módon nyugdíjban részesül. A törvényjavaslat szerint a változás e réteget nem érinti hátrányosan, sõt egyes csoportokat kedvezõen; ilyen az özvegyi nyugdíjak többsége és a többi nyugdíjas is nagyobb biztonságot kapna.
A jelenlegi törvénytõl eltérõen a tervezet jobban figyelembe veszi a szolgálati idõt, valamint a befizetett járulékokat. Jobban megfelel a biztosítási elveknek, és lehetõséget ad az egyéni érdekeltség érvényesítésére. E rendszer nagyobb biztonságot fog jelenteni a mai és a mindenkori nyugdíjasok számára. A törvénytervezet folytatása azoknak a lépéseknek, amelyeket a nyugdíjkorhatár emelésével és egyéb intézkedésekkel megkezdtünk.
Kétségtelen, a törvénynek vannak olyan részei, amelyek egyes nyugdíjascsoportoknak más ellátást biztosítanak. A különbség az ellátás formájában van, de a törvénytervezet biztosítja az ellátást a rászorultaknak. Mi - a nyugdíjas generáció - csak olyan törvényt tudunk elfogadni, amely olyan szociális intézkedéseket tartalmaz, melyek a ma és a közeljövõ idõs embereit nem hagyják ellátás nélkül. Erre nagy figyelmet fordítunk a törvény részletes vitájánál és a végrehajtási utasításoknál.
Tisztelt Ház! Képviselõtársaim! A továbbiakban szeretnék beszámolni arról, hogy a törvényjavaslat vitájának milyen elõzményei voltak.
A tervezetrõl számos egyeztetés történt. A pénzügyminiszter úr, a népjóléti miniszter úr részt vett a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnökségi ülésén, ahol beható eszmecserét folytattunk a készülõben lévõ nyugdíjreformról. A másik nagy nyugdíjasszervezet, a Nyugdíjasok Országos Képviselete vezetõivel együtt több esetben szakmai egyeztetést folytattunk. E két nagy szervezet magában foglalja az ország nyugdíjas-társadalmának döntõ részét. Ezekbõl a megbeszélésekbõl meg kell állapítani, hogy igen eredményesek voltak, és mód nyílott az azonos érdekérvényesítés kialakítására.
Külön szeretnék szólni az Idõsügyi Tanácsról, mely eddig két ízben és a jövõ héten még egy alkalommal foglalkozik a nyugdíjreform kérdéseivel. Nem gondoljuk, hogy az elõttünk lévõ javaslat minden szempontból tökéletes. Azonban el kell mondanom a magam és a nyugdíjastársaim nevében, hogy ezt az elõttünk lévõ törvényjavaslatot megfelelõ módosításokkal el lehet fogadni. Mint azt a nyugdíjasszervezetek levelében leírtuk, két kérdés van, ami a mai nyugdíjasok számára igen jelentõs. Az elsõ és legfontosabb a nyugdíjas- társadalom egésze szempontjából a nyugdíjemelés módszere. A törvénytervezet 1998-ban az árváltozáson felül 3 százalék emelést tartalmaz. Ezzel szemben a nyugdíjasok igénye - mint azt levelünkben is és tárgyalásunk alkalmával is kifejtettük -, hogy legalább két évig maradjon meg a számunkra elõnyösebb nyugdíjemelés rendszere. Örömmel nyugtázzuk, hogy a kormány - reagálva erre az igényünkre - elfogadta, hogy 1998-ban és 1999-ben a nettó bérnövekedéshez kapcsolódjon a nyugdíjemelés. E témában egy nyitott kérdésünk van, amellyel kapcsolatban ma fogunk harmadszor tárgyalni a pénzügyminiszter úrral és a népjóléti miniszter úrral.
Itt arról kell döntenünk, hogy a nyugdíjemelésnél befogadjuk-e az özvegyi nyugdíjak összegét. A második, számunkra még nyitott kérdés az özvegyi nyugdíjakkal kapcsolatos. Valamennyi nyugdíjasszervezet kívánsága, hogy 1998. január 1-jétõl minden nyugdíjas özvegy, akinek elhunyt házastársa nyugdíjjogot szerzett, kapjon özvegyi nyugdíjat. Ennek megvalósítása érdekében több módosító indítványt kívánunk benyújtani. Arra kérem a kormányt és a képviselõtársaimat, hogy indítványaink elfogadását támogassák.
A nyugdíjas-társadalom stabil, kiszámítható nyugdíjrendszert kíván, azt várja a nyugdíjreformtól, hogy ezt a kívánságunkat megvalósítsa. A nyugdíjasszervezetek azt szeretnék, hogy mihamarabb, de legalább júliusban megszülessenek a döntések, mert az új rendszer bevezetése igen nagy és jelentõs munkát igényel.
(12.20)
A nyugdíjas-társadalom arra kéri képviselõtársainkat - ellenzékieket és kormánypártiakat egyaránt -, hogy a nyugdíjreform elfogadását segítsék elõ.
Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a bal oldali padsorokban.)