CSÉPE BÉLA (KDNP): Biankó. Õ azzal nem fog visszaélni. (Aszódi Ilona Katalin: Köszönöm.) Köszönöm szépen.
Az õ reflektálására, kétpercesére azt mondanám, hogy mi is hiányoljuk ennek a lehetõségét, és ez is belevág a fõ gondolatmenetembe.
Elhangzott Takács Imre képviselõ úr részérõl Széchenyi mondása, hogy más a panasz, és más a javítani kívánás. Én az itt általam elmondottakat és sok-sok minden más kritikát ebbe a kategóriába helyezném, hogy mi javítani kívánunk, mert aggódunk azért, hogy milyen lesz a nyugdíjreform. Ez nem olyan panasznap a részünkrõl, amelyet ilyen módon ítélnék meg.
Teljesen egyetértek vele, hogy a fiskális és a szociális oldal közül a szociális oldalon kell legyen a hangsúly. Ez természetes. Egy nemzetnek, amelynek lelkiismerete van, törõdnie kell a nyugdíjasaival, de lényegében saját magunkkal, hiszen mindenki lesz nyugdíjas. Ugyanakkor a szociális oldal nem biztosítható a fiskális oldal biztosítása nélkül. Éppen ezért vezettük elõ ezt az aggályunkat is, minthogy a finanszírozhatóság most az Alkotmánybíróság nyilvánosságra hozott döntése alapján még ingatabbá vált. Ez természetes.
Az nagyon szép dolog, hogy 25 szakkönyv áttanulmányozása után született meg ez a javaslat, ez elõtt meghajtjuk mi is a fejünket; de azt hiszem, hogy a lényeg mégsem a mennyiségen, hanem azon van, hogy milyen lesz a törvényjavaslat.
Göndör Istvánnak azzal a gondolatával, hogy a felelõsség nem kérdõjelezhetõ meg, amely nyilván bírálat volt az ellenzéknek, teljes mértékben egyetértek. Nem kérdõjelezhetõ meg. Mi éppen eme felelõsség nevében mondjuk el gondolatainkat, legalábbis én mindenképpen ezt szeretném.
Bleyer Jenõ képviselõ úr hivatkozott arra, hogy megtörténtek az egyeztetés és a nyugdíjas társadalom érdekképviseleti szervei tulajdonképpen megfelelõ számban jelen voltak, egyeztetni tudtak, sõt az elõkészítés folyamán az õ javukra módosultak is bizonyos szabályok. Nekem konkrét tudomásom van arról, hogy például a Nyugdíjasok Pártja, amely mûködik, ettõl ellenkezõ felfogást vall. Õk továbbra is kritizálják azt, amit mi: a magánpénztárakba való kötelezõ befizetések jellegét. Tehát van ilyen véleménykülönbség, azt hiszem, hogy még nagyon sok.
Mindezeket a reflexiókat röviden azért kívántam elmondani, mert ez is szervesen kapcsolódik a fõ mondanivalómhoz, amelynek tehát a mai napon az a lényege, hogy van ez az alkotmányossági szempontból aggályos rész, ezt jó lenne a végszavazás, de az életbelépés elõtt mindenképpen tisztázni, hiszen akkor még mindig ki van téve annak ez a törvény, hogy ha megtörténik a végszavazás, még mindig az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak mindazok, akik ebben továbbra is majd kételkedni fognak. Ez az egyik.
A másik pedig, hogy az Alkotmánybíróság tegnap nyilvánosságra hozott döntéseinek megfelelõen itt is bizonyos módosításokat kell végezni. Én úgy gondolom, hogy mind a két téma idõigényes, és talán ezért nem volt alaptalan az ellenzék aggódása ezekért az idõkeretekért.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)