LÁNYI ZSOLT (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A XXI. század hajnalán és a XX. század legvégén, azt hiszem, elvárható egy közép-európai országban, hogy télen az állampolgárok meleg lakásban lehessenek, tudjanak fûteni. Ez egy minimális létszükséglet és életfenntartási körülmény ma már.
Itt Csépe képviselõtársam az olajjal fûtõ vagy olajat használó állampolgárokról beszél, és a kompenzáció lehetõségét vitatja. Én azonban fölteszem azt a kérdést, egy kissé kiterjesztve ezt a témát, hogy általában a fûtõanyag kérdése... Mert aki hagyományos eszközökkel fût, tehát szénnel, fával, ott is a tüzelõfa és a szén ára is, különösen - a bányászat helyzetét ismerve - az importszén ára, jelentõsen fölemelkedett. A lakosság zöme, s fõleg azok, akik ezekkel a hagyományos eszközökkel fûtenek, alacsony keresettel rendelkeznek, és a társadalom el van szegényedve; ez is problémát okoz.
Eladhatatlanok a távfûtéssel fûtött lakások ma Budapesten. Majdnem mindenütt az az elsõ kérdés, hogy milyen a fûtés, és ha távfûtés van, akkor rögtön elvonul a vevõ, a szándékától eláll, mert lassan az is megfizethetetlen. Nem beszélve a távfûtéssel kapcsolatos megoldásokról, hisz ismert, hogy a nagy panelházaknak a fûtési módja volt ez; olyan technikai megoldással készültek, hogy jóformán lehetetlen az, hogy aki nem tud fizetni, azt kiiktassák a fûtésbõl, és akkor az egész költséget leosztják azoknak a teherbíró lakóknak, akik egyáltalán ki tudják ezt a költséget fizetni.
(8.10)
Ez nem is igazságos, nem is jó. Tehát a kormányzatnak nagyon gyorsan valami intézkedést kell hoznia, hogy a lakások fûthetõk legyenek, és a lakosság ne fagyoskodjon az elkövetkezõ télen.
Köszönöm a türelmüket.