DR. SZABÓ ZOLTÁN, mûvelõdési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy ha egy kiállítással - és különösen egy ilyen nagy jelentõségû kiállítással - kapcsolatban ellentétes vélemények fogalmazódnak meg, megjegyzéseket és vitákat vált ki, az természetes dolog. Még inkább természetes ez, ha a kiállítás egy olyan, mindannyiunkat érzékenyen érintõ és nemzeti konszenzust még nem élvezõ idõszakkal foglalkozik, mint amilyen az 1945 utáni magyarországi történelem.
Éppen ezért, hiszen ez a kiállítás a millecentenáriumi sorozat részeként került megrendezésre, a millecentenáriumi operatív bizottság kebelében megalakult egy albizottság - kiváló történészekbõl, muzeológusokból, Gerõ András vezetésével -, amely ennek a kiállításnak a rendezõkönyvét jóváhagyta. Igaz, ez az albizottság már a megrendezett kiállítást az idõ szûke miatt nem láthatta.
Elképzelhetõ, hogy ezzel kapcsolatban akár így, akár úgy, akár ilyen, akár olyan irányban vannak szakmai problémák. Mindenesetre a bizottság javaslata alapján idõszakosnak terveztük a kiállítást, ami azt jelenti, hogy idõvel a közönség véleménye alapján, a nézõk, a kritikusok véleménye alapján ezen módosítani lehet - a koncepción és a részleteken is. Felkértük a muzeológiai terület legjelentõsebb szakmai szervezetét, a Pulszky Társaságot, hogy rendezzen egy széles körû szakmai vitát ennek a kiállításnak a lényegérõl, és a vita eredményének megfelelõen lehet utóbb módosítani ezt a kiállítást. Ez szándékunkban is áll.
Nem nagyon értem persze, õszintén szólva, hogy miért a kiállítás megnyitása után hét hónappal kaptak lángra ilyen hevességgel ezek a viták, de ha most kaptak lángra, akkor most kell megrendezni ezt a vitát, és most kell a kiállítást korrigálni, ha csakugyan van rajta korrigálni való. Én persze azt gondolom, hogy egy sajtóban megjelent mûkritika tartalmát nem minõsítheti az illetõ 15 évvel ezelõtti szerepvállalása, de ez már bizonyára ízlésvita Jeszenszky képviselõ úr és énközöttem. (Taps a kormánypárti padsorokban.)