NAGYIVÁNYI ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azokkal a képviselõtársaimmal vitatkoznék egy kicsit, akik a munkaviszonyt mint függetlenséget gátló tényezõt emlegetik. Ugyanis én arra gondoltam, hogy nyugodtan lehet egy könyvvizsgáló független. Ha egy olyan vállalatnál dolgozik - mert ezek az emberek többnyire számvitellel, közgazdasággal foglalkozó személyek, akik a hivatásos munkájuk mellett megszerzik a könyvvizsgálói képesítést -, teljesen más területen vállal könyvvizsgálói tevékenységet, úgy érzem, hogy ezzel a függetlensége nem csorbul. Ugyanis nem tudom elképzelni azt, hogy jelentõs nagyvállalatok - amelyek országos hírûek, milliárdos árbevétellel rendelkeznek - könyvvizsgálati feladatait ilyen mellékállásban vagy másodállásban könyvvizsgálattal foglalkozó emberekre bízzák. Ezek az emberek azokban a kisvállalkozásokban, kereskedelmi, szolgáltató területen, amelyek jövõ évtõl könyvvizsgálót kénytelenek alkalmazni, e feladatokat simán el tudják látni. Úgy érzem, hogy díjazásban elviselhetõbb ez a megoldás ezeknek a vállalkozásoknak. Ha arra gondolunk, hogy egyes könyvvizsgálói cégek vagy egyes társaságok négy- és több tízezer forintos óradíjjal dolgoznak, nem hiszem, hogy egy 10-20 vagy 30 milliós forgalmat bonyolító cég egy ilyen kiadást elbírna.
Ugyanakkor szigorítani kell olyan értelemben, hogy természetesen az ilyen mellék- vagy másodállásban könyvvizsgálatot végzõ személyek saját cégüknél, vagy olyan cégeknél ne folytathassák a tevékenységet, amelyek a munkaviszonyukkal valamilyen üzleti kapcsolatban állnak. Köszönöm.