DR. SZABÓ IVÁN (MDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselõtársaim! A rádió megdöbbentõ hírrel ébresztett, a tévé este megdöbbentõ képsorokkal illusztrálta a pünkösd elõestéjén Máriaremetén történteket.
Pünkösd a keresztény hívõk számára az értelmet megvilágosító Szentlélek kiáradásának ünnepe. Azok, akik a templomkert feldúlására szövetkeztek, nagyon is pontos teológiai ismeretekkel kellett rendelkezzenek. Az Istent szülõ szobrának ledöntése a tisztaság és az anyaság, a stációs állomások ledöntése a másokért életet adó szeretet szimbólumait próbálta megsemmisíteni. Primitív, fétisekben gondolkozó vakhit indított támadást a tisztaság, az anyaság, a szeretet ellen, a megvilágosodó értelem ellen, azt gondolva, hogy ezeket az örök emberi értékeket a jelképek lerombolásával együtt el lehet pusztítani. Lehet, hogy a düh ilyen õrületes kitörésében a Vatikán és Magyarország napokban megszületett megállapodása is motiválta az elkövetõket.
Máriaremete túlélte a fasizmust, Máriaremete túlélte a kommunizmust, de Máriaremete áldozatul esett 1997-ben az eluralkodott vagy eluralkodó "demokratikus közélet" hangulatának. A szoborrombolás ugyanis nem jöhetett volna létre az országban eluralkodó romló közéleti légkör nélkül, mert mindazok, akik március 15-én üvöltözve járták a fõváros utcáit, hogy "vesszen Petõ" és "vesszen Horn", mindazok, akik nem szégyelltek a nyilvánosság elé lépni egy olyan gyalázatos protest songgal, melynek refrénje kötelet követelt Csurka Istvánnak, és még sokan mások, mind ott voltak pünkösd elõestéjén Mátraremetén a templomkertben. Természetesen nem fizikai valóságukban, de szellemiségükkel. Mert e láthatólag igen különbözõ csoportokat egyetlen borzalmas rendezõelv: gyûlölet valaki vagy valami ellen egy táborba tagosította. Most a bûnüldözõ szerveken, majd az igazságszolgáltatáson a sor.
A Magyar Demokrata Néppárt nevében azt kérem, hogy a majdani ítélethirdetéssel ne érjen véget a szoborrombolók ügye. Paskai bíboros érsek úrnak máriaremetei nyilatkozatával összhangban azt kérjük, hogy miután megtapasztaltuk a társadalom jogosan kemény ítéletét, biztosítani kell, hogy az elítéltek majd megtapasztalják a társadalom segítségét és szeretetét is. Kapjanak az arra illetékesektõl alkalmat elkötelezett egyházi és világi személyiségek, hogy minden lehetõt megtehessenek e szerencsétlen vandálokat a gyûlölet szánalmas sötétségébõl egy emberhez méltó élet színvonalára és világosságára emelni. S a szoborpark újjáépítése után - melyre egyébként büszkék vagyunk, hogy elsõként Zsigmond Attila frakciótagunk tett lépéseket - immár mulaszthatatlanul hozzá kell kezdenünk Magyarország lelki újjáépítéséhez is. Hiábavaló ugyanis itt a GDP emelkedésérõl vitatkoznunk, hiábavaló a NATO teljes jogú tagsága vagy az EU-é, mert változatlanul igaz a Bibliának a kérdése: "Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de lelkének kárát vallja?"
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)