DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Rendelkezésre állnak elsõ három-négy hónap adatai a magyar gazdaságról, ezért szükségesnek tartottam, hogy a jelen lévõ képviselõket, továbbá a magyar közvéleményt tájékoztassam arról, hogy hol is áll, hol tart ma a magyar gazdaság.
Annak érdekében, hogy elkerüljem az esetleges késõbbi félreértéseket, felszólalásom végén szeretném megjelölni azokat a forrásokat, amelyeket felhasználtam ahhoz, hogy elmondhassam ezt a mai bevezetõt.
Három témakörrel kívánok foglalkozni - elõször a nemzetgazdaság teljesítményeivel.
Az elsõ három hónapban a magyar gazdaságban az ipar növekedése reálértéken meghaladta a 6 százalékot. 6 százalékos növekedés hosszú idõ óta nem fordult elõ a magyar iparban. Az építõipar teljesítménye több mint 7 százalékkal növekszik. Ezen két ágazaton túlmenõen a vállalatok rendelésállománya azt mutatja, hogy az elõzõ év azonos idõszakához képest 22,5 százalékkal magasabb a vállalatok megrendelése. Ezen belül az exportmegrendelések az 50 százalékot is meghaladják. A belföldi - és ez egy új jelenség, mert eddig általában a belföldi megrendelések nem nagyon nõttek az elmúlt két évben - megrendelések is 11,5 százalékkal nõnek. Látható egyfajta beruházási, befektetési kedv, amit az mutat, hogy a vállalkozók, a vállalkozások nettó hitelfelvétele a múlt év elsõ három hónapjában 9 milliárd forintot tett ki, az év elsõ három hónapjában 84 milliárd forintot tesz ki.
Az export növekedése reálértéken az elsõ három hónapban körülbelül 8 százalék volt. Ehhez hasonló volt az import növekedése is. Ez arra utal, hogy nincsenek olyan jelek, amelyek az import valamifajta mértéktelen elfutását jeleznék.
Fontos az import összetétele: az importon belül a legdinamikusabban a gépbehozatal növekedett. Ezenkívül erõsen nõtt az energiabehozatal is, ami természetes dolog, hiszen összefüggésben áll a gazdasági növekedés élénkülésével.
A GDP a múlt év utolsó negyedévében 3 százalékkal növekedett. A különbözõ jelzések alapján azt kell mondanom, hogy az ez évi GDP- növekedés sem lesz 2,5 százalék alatt; 2,5-3 százalékos becslés áll rendelkezésünkre. Ez nem a kormány, hanem a kutatóintézetek becslése.
A gazdasági egyensúly a másik kérdés. Azt kell mondjam, tartós tendencia az, ami a gazdasági egyensúly terén az elmúlt évben kialakult. Az államháztartás hiánya tavaly 3,1 százalék volt. Erre az évre összehasonlítható szerkezetben - tehát anélkül, hogy számolnánk az adósságátváltás mértékével - 3,3 százalékkal számolunk.
Az elsõ négy hónapban a költségvetés hiánya 145 milliárd forint volt, a prognózisokhoz képest ez kedvezõbb - 174 milliárd forint volt a prognózisunk.
Az államháztartáson belül a társadalombiztosítás sajnos most már a második, a harmadik évben folyamatosan rosszabb képet mutat, mint amivel számoltunk, az eltérés azonban kisebb, mint az elõzõ években volt. A prognózis 16,5 milliárd forintos hiánnyal számolt a tb-nél elsõ négy hónapban, s helyette 25,8 milliárd forint a valóságos kép.
A fizetési mérleggel kapcsolatosan két hónap adatai állnak rendelkezésre. Ezek valamivel jobb képet mutatnak, mint tavaly az elsõ két hónapban, a 600 millió dolláros hiány helyett 500 millió dollár hiányt látunk.
Ami az életkörülményeket illeti: az infláció a tervezettel azonos mértékben csökken, úgy ahogy kalkuláltuk, a bérek valamivel gyorsabban nõnek, de nem látok benne különösebb veszélyt, miután a vállalatok teljesítménye és a GDP növekedése is nagyobb, mint amivel kalkuláltunk.
A közalkalmazotti körnél kifizetett többletbér-kiáramlás a jelentõs lemaradás miatt van, továbbá mindenkinek az volt az érdeke, hogy inkább '97-ben vegye fel a jövedelmet és ne '96-ban, hiszen '97-ben egy alacsonyabb adóval lehet számolni.
Végül, ami a forrásokat illeti, szeretném elmondani, hogy a Gazdaságkutató Intézet elsõ elõrejelzését, a KSH '97 elsõ két hónapját, az államkincstár jelentését, a Nemzeti Bank havi jelentését és a munkaügyi központok bérjelentéseit használtam fel ezekhez. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)