DR. ÁBRAHÁM TIBOR (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselõtársaim elõtt ismét egy törvénymódosítás fekszik, mégpedig a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény, illetõleg az ehhez kapcsolódó egyes törvények módosítása is. Felvetõdik a kérdés, miért kell ezt a viszonylag friss törvényt megváltoztatni, hiszen - képletesen szólva - alig száradt meg a tinta a két évvel ezelõtti törvényen.
Ismeretes, hogy országunk minél elõbb az Európai Unió tagja kíván lenni, és ebben a kérdésben minden parlamenti párt egyet is ért. Az Európai Unióba való bejutás egyik fontos feltétele az a jogharmonizáció, melyet fokozatosan végre kell hajtanunk minden téren, így a vámjog területén is. Erre egyébként a magyar kormány kötelezettséget is vállalt.
Egy olyan országnak, mint Magyarország, melynek gazdasága nyitott, alapvetõ érdeke a külkereskedelmi kapcsolatok további fejlõdése, fejlesztése.
(9.50)
Ennek pedig egyik sarokköve a jogharmonizáció elvégzése. Természetesen az már más kérdés, hogy miért ilyen gyakran változnak például nálunk olyan fontos törvények, mint például a vámjog. Azt hiszem, itt két alapvetõ felfogás ütközik egymással, mely magyarázatul szolgálhat ebben az esetben a bevezetõben feltett kérdésre is. A vám kezdetben - és itt akár múlt századbeli példákat is mondhatunk, gondoljunk csak Kossuthnak a honi ipar védelmére tett erõfeszítéseire - a hazai iparágak fejlõdését volt hivatott elõsegíteni, védeni a fejlett országok olcsóbb termékeivel, áruival szemben. A késõbbiek során a vám mint olyan költségvetési bevételi forrásként mûködött, illetve mûködik, mely a költségvetési egyensúly javításában jelenleg is komoly szerepet játszik. Az Európai Unióban azonban a tõke, a szolgáltatások, a munkaerõ és az áruk szabad áramlása biztosított, tehát az Unión belül az egyes országok nem alkalmaznak egymással szemben vámtételeket, csak az Unión kívüli országokkal szemben.
Tisztelt Országgyûlés! 1997. július 1-jétõl a szorosabb kereskedelmi és integrációs együttmûködés megalapozását egységes származási szabályok alkalmazásának kötelezettsége indokolja. Változó világunkban ez a törvénymódosítás második magyarázata. A piacrajutási kedvezmények bõvítése céljából tehát az Európai Unió, az EFTA, valamint a visegrádi országok, CEFTA és a balti országok, továbbá Románia és Bulgária részérõl is elfogadott származási szabályharmonizációt meg kell valósítani. Az asztalunkon fekvõ törvényjavaslat tehát érinti a vámszabad-területi szabályozást, a különféle vámmentességi lehetõségeket, illetve a vámvisszatérítés igénybevételét is.
Ezekkel a kormánytörekvésekkel a szabaddemokrata frakció egyetért és elfogadásukat javasolja, hiszen ezek az intézkedések szükségesek az integráció elõsegítése érdekében, illetve a megalapozott gazdasági növekedés beindulásához is.
A javaslat sok olyan, a gyakorlatban felvetõdött probléma egyszerûsítését is jelentheti, amelyeket az 1995 óta eltelt idõszak világított meg. Természetesen ennek tükrében a törvényjavaslat fellép a feketegazdaság ellen is, hiszen sajnos a médiában hallhatunk és olvashatunk nap mint nap ilyen jellegû visszaélésekrõl is.
A törvénymódosítás kimunkálásakor lehetõséget kapott a Magyar Vámügyi Szövetség, a Vámügynökök Szövetsége és a Közúti Fuvarozók Egyesülete is arra, hogy a gyakorlati tapasztalatokat, szempontjaikat érvényre juttathassák. A magam részérõl ezt igen lényegesnek tartom, hiszen rendkívül fontos a törvénykezés során az ilyen lehetõségek biztosítása. Ugyanis köztudott, hogy minden törvény csak annyit ér, amennyit abból végrehajtanak, illetve végre tudnak hajtani.
Tisztelt Országgyûlés! A törvényjavaslat véleményem szerint ugyanakkor túlzottan normatív jellegû, tehát azonos módon bírálja el az éppen most megalakult, vagy uram bocsá' az ügyeskedõ és esetleg fiktív vállalkozásokat is, szemben azokkal a cégekkel, melyek megfelelõ anyagi alapokkal rendelkeznek és idõben rendszeresen fizették, illetve fizetik meg a kiszabott vámtételeket. A törvényjavaslatból tehát hiányzik az a fajta bizalom, amely, sajnos, a társadalom más területein sem található meg jelenleg az állam és a vállalkozások között.
A szabadkereskedelmi övezeten kívüli áruk importja esetében a törvénymódosítás komoly szigorítást is jelent, mivel ebben az esetben a vámtétel már nem lesz visszaigényelhetõ. Ez a tény a piacra jutási lehetõségeit a magasabb bekerülési ár miatt jelentõsen csökkentheti. A törvénytervezet azonban az átmeneti rendelkezésekkel igyekszik biztosítani a vállalkozók felkészülését az új helyzetre. Véleményem szerint is nagyon helyes volt türelmi idõt adni az átmeneti idõszakra, hiszen nem minden vállalkozó értesülhetett idõben e törvénymódosítási javaslatról.
Tisztelt Ház! Összefoglalva a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójának véleménye szerint a törvényjavaslat tárgyalása idõszerû és szükséges, hiszen gyorsan változó világunkban az európai gazdasági fejlõdés miatt kiváltott jogharmonizáció elhalaszthatatlan. A törvényjavaslatot a megtárgyalása... (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.) - pillanat, elnök úr -, illetve a szükséges módosítások után elfogadásra javasljuk. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)