CSÉPE BÉLA (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igen éles kontrasztban jelentek meg ezek az újsághírek a közoktatási és a felsõoktatási törvénytervezet módosításáról, amelynek nyilván költség-visszaszorító hatása lenne.
Ez a kontraszt az, hogy nap mint nap halljuk az optimista elõrejelzéseket a gazdaság fejlõdésérõl, és olyan kormányfõi ígéreteket hallunk, hogy most már az életkörülmények nem fognak romlani. Én úgy vélem, hogy az oktatás területe szorosan az életkörülményekhez tartozik, és ezt már nem kell itt újra hangsúlyoznom, ennek a fontosságát.
Ebben az újsághírben tulajdonképpen elég vészterhes dolgok vannak leírva. Tudjuk, hogy a kormány, a Pénzügyminisztérium ezt már cáfolta. Ennek ellenére mégis nem elég hiteles ez a cáfolat, hiszen szinte elképzelhetetlen, hogy teljesen alaptalan lett volna ez a híradás, és a cáfolatnak is van olyan része, amely arra utal, hogy ezek a tervek azért megvannak.
Én fölhívnám arra a figyelmet, hogy ezekben a tervekben mi van megcélozva: a felsõoktatás területén a kutatásoknak az ismételt visszafogása; az államilag támogatott hallgatói létszám csökkentése; a közoktatás területén a számítógépes hálózatra fordított pénzek csökkentése; a pedagógus- továbbképzésre fordított pénz csökkentése, amelyrõl itt az elõbb napirend elõtt már szó volt. Ugye, ezek azok a területek, amelyek az oktatásnak tulajdonképpen a szívét képezik; és ezek a tervek valóban aggasztóak.
(9.20)
Én úgy értékelem ezt a helyzetet, hogy nyilván vita van, illetõleg vita lesz a Pénzügyminisztérium és a mûvelõdési tárca között, azonban - a gazdasági elõrejelzések fényében - talán a Pénzügyminisztériumban is elõre fog törni az a felismerés, hogy semmiképpen nem szabad az oktatásban a már eddig elért szintet visszafejleszteni. Erre hívnánk fel ezen a helyen is a kormányzat figyelmét; és mi is azt a reményünket fejezzük ki, hogy ezek az újsághírek talán nem fognak megvalósulni.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)