DR. AVARKESZI DEZSÕ igazságügy-minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! 1995 júliusában az Országgyûlés megválasztotta az állampolgári jogok országgyûlési biztosát és általános helyettesét, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosát és az adatvédelmi biztost. A négy országgyûlési biztos mûködésének másfél éve igazolja ennek az új jogintézménynek, az állampolgárok jogainak védelmét elõsegítõ ellenõrzõ szervnek a létrehozását.
A megválasztás óta eltelt idõszak tapasztalatai ugyanakkor a biztosok feladatainak ellátásával kapcsolatban felvetettek néhány gyakorlati problémát, amelyet a biztosok megfelelõ mûködése érdekében rendezni szükséges. A biztosok számos esetben végeznek olyan vizsgálatot, amelynek során állam- vagy szolgálati titok birtokába jutnak. Ez pedig megköveteli, hogy a biztosok titokminõsítési jogkörrel rendelkezzenek. Ezért a javaslat az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény módosításával megteremti a biztosok minõsítési jogát.
Az országgyûlési biztosoknak - közjogi helyzetükre tekintettel - ugyancsak indokolt önálló jogcímen biztosítani a diplomata útlevél használatát, melyre jelenleg nem jogosultak. A külföldre utazásról és az útlevélrõl szóló törvény módosításával a javaslat feljogosítja a biztosokat a diplomata útlevél használatára. Az országgyûlési biztosok büntetõjogi védelmét is indokolt egységesen meghatározni. Jelenleg ugyanis az állampolgári jogok országgyûlési biztosa, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa nevesítve van a Btk.-ban mint hivatalos személy. Az állampolgári jogok országgyûlési biztosának általános helyettesét és az adatvédelmi biztost csak a feladatköre minõsíti hivatalos személynek. Ezért az egységes szabályozás érdekében a javaslat kiegészíti a Btk. vonatkozó rendelkezését.
Tisztelt Képviselõtársaim! Kérem, hogy a javaslat elfogadásával tegyék lehetõvé az országgyûlési biztosok gyakorlati tevékenységének megfelelõ ellátását. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)