DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Könnyû lesz ezek szerint indokolnom a két egymáshoz kapcsolódó módosító javaslatomat, hiszen elõttem szóló képviselõtársam már kifejtette azt, hogy a javaslatomat olyan tárgyban tettem, amelyben már korábban is megmutatkoztak a Házban az egyetértés elemei. Tudjuk jól, hogy a korábbiakban - az idézett példa esetében is, de volt más példa is - a Ház mindkét oldalán már elhangzott hasonló kifogás, csak úgy látszik, hogy megfelelõ következmények nélkül; bár az eszéki példa arra utal, hogy azért már van üdítõ kivétel.
Mindenesetre a dolog lényege, tehát kifogásom lényege - hogy rögzítsem a jegyzõkönyv számára is - az, hogy 1995-ben a kormány olyan egyezményt kötött, amely egy magyar névvel rendelkezõ területen nem használja a magyar helyneveket. Javaslatom lényege pedig ezzel kapcsolatban: tudván, hogy a szerzõdés szövegébe beleavatkozni nem lehet - hiszen a kétoldalú szerzõdés során a két fél abban a szövegben állapodott meg, ami elénk került -, ezért a címnél és a kísérõ paragrafusnál kíséreltem meg a módosítást oly módon végrehajtani, hogy tulajdonképpen megõrizvén az eredetiben szereplõ osztrák helynevet, mellérendelném a magyar helynevet is. Tehát a magyar nyelv szabályai alapján a külföldre esõ helyneveknél az azonosíthatóság érdekében is érvényesítjük a magyar nyelvû változatot is, és azt hiszem, ebben egyetértésre tudnánk jutni.
Mivel Házszabályunk egyébként érthetõ okból nem teszi lehetõvé a nemzetközi szerzõdések szövegének módosítását, így javaslatom csupán a törvényjavaslat címére és 1. §-ára vonatkozhatott. Így a szerzõdésben továbbra sem szerepel Fertõmeggyes, Cinfalva és különösen nem a harmadik érintett helység, mivel az a kísérõszövegben nem szerepelt, Sankt Margarethen, vagyis Szentmargitbánya magyar megnevezése. Az igényt tehát már többször kifejtettük, és szeretnénk, ha megvalósítaná a kormány, annál is inkább, mert a kormánynak a bizottsági ülésen részt vevõ képviselõje elismerte, hogy a földrajzi helységnevek használatánál törekedni kell a nemzetközi szerzõdésekben a kétnyelvûség használatára mindazon esetekben, ahol ez indokolt és szükséges - és ezt támogatni hajlandó.
Tehát ilyen jellegû javaslat már volt korábban is a bizottság elõtt, és ezért tulajdonképpen elmarasztalható a kormány, hogy ebben az esetben olyan igényre, amit elismert - és amire ígéretet tett, hogy legközelebb oda fog figyelni -, mégsem figyelt oda. Amennyiben lehetséges, ezért szeretném, hogy ez egyúttal precedensül szolgáljon az egyetértésre is ebben a kérdésben, ugyanakkor arra, hogy a nemzetközi szerzõdéseknél a továbbiakban ezt a szempontot figyelembe vegyék. Köszönöm figyelmüket.