FRANCZ REZSÕ, a költségvetési és pénzügyi bizottság elõadója: Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A bizottságunk megtárgyalta a T/3864. számon benyújtott, az egyes társadalombiztosítási és szociális ellátásokról szóló törvények módosítását célzó törvényjavaslatot és az ahhoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatokat.
A kormány módosító javaslatainak a célja az eredeti törvénymódosítási szándékok: szektorsemleges szabályozás, arányosabb közteherviselés, a járulékfizetési szabályok kijátszhatóságának csökkentése, megszüntetése, változatlan fenntartása mellett a meghatározott foglalkozási csoportok járulékfizetési kötelezettségeinek a mérséklése. Itt a munkaviszony melletti vállalkozók, pedagógusok, munkavállaló egyetemisták dolgaira kell gondolni, illetve a helyzetük figyelembevételére a teljesítés feltételeinek a meghatározásánál, például a mezõgazdasági õstermelõknél.
A másik cél a végrehajtás során felmerült problémák megoldása, a kis összegû kifizetések kezelése, egyéni járulékalapból való kivétele, és a személyi jövedelemadó törvény 69. §-a szerinti természetbeni ellátásoknak, a szakmunkástanulók utáni járulékfizetésnek a meghatározása.
Tisztelt Képviselõtársaim! A hétvégi futárpostával minden képviselõtársam megkapta a T/3864/29. számú ajánlást, melynek elsõ részében található a költségvetési bizottság által támogatott kilenc módosító javaslat. Ebbõl a 8. számú javaslatot a kormány nevében nyilatkozó pénzügyminisztériumi tisztségviselõ nem támogatta - erre még a késõbbiek folyamán visszatérek. További huszonkét javaslatot a bizottság sem támogatott. A kormány elõterjesztéséhez képest a módosító javaslatok egy része a járulékalap szûkítésére irányult: ezek általában támogatást nem kaphattak, mivel az az ellátás szûkítését is jelentette volna. Másrészt a társadalombiztosítási alapok mintegy 97 milliárdos hiányának megszüntetése miatt volt szükség az 1800 forintos egészségügyi hozzájárulás bevezetésére. Ezért a '96. évi általános szabályokhoz való visszatérésre általában nincs mód.
Az elmúlt évben kialakított szabályok széles körben ismertté váltak, de minden részletkérdés nem kapott elég figyelmet, így azok gyakorlati alkalmazásakor vetõdtek fel különbözõ problémák. A felvetett gondok egy része a hiányos tájékoztatás következményébõl adódó félreértés. Másrészt kétségtelen, hogy a társadalombiztosítási járulékok kulcsának általános csökkenése mellett ez évben az 52 000 forint/hó alatti bruttó keresetek esetén a közterhek emelkedtek a munkáltató által fizetendõ módon.
A Munkaerõ-piaci Alapból bizonyos feltételek fennállása esetén igényelhetõ támogatás a foglalkoztató többletköltségeinek egy részét teszi csupán visszaigényelhetõvé, tehát teljes kompenzációra nem számíthatnak. A módosító javaslatok egy része az egészségügyi hozzájárulás megfizetési kötelezettségének oldására, illetve annak késõbbi megfizetésére irányult.
Itt térnék vissza a 8. számú módosító javaslatra, amely a költségvetési bizottság javaslata, és nem élvezte akkor a kormány támogatását. Mint ismeretes, az elõttünk lévõ törvénymódosító javaslatok benyújtásának közvetlen kiváltó oka a mezõgazdasági õstermelõk demonstrációja volt. Ezek az események ráirányították a figyelmet a mezõgazdaság általános problémájára, az alacsony jövedelmezõségi szintre, az igen nagyfokú költségérzékenységre, ebbõl következõen a legális mezõgazdasági foglalkoztatók által fizetett alacsony bruttó jövedelmekre. A statisztikai adatok szerint ez 1996- ban nem haladta meg a 28 000 forint havi bruttó jövedelmet. Így is 7,2 százalékkal csökkentek a mezõgazdasági halászati szektorban foglalkoztatottak reálbérei. A különbözõ érdekvédelmi szervezetek szektorsemlegességet követelnek; ilyen értelmû petíciót már többször juttattak el a házelnök úrhoz. Ugyanakkor az õ helyzetük, illetve a kormánynak és a törvényhozásnak az ilyen irányú szektorsemleges törekvései mély ellenállást váltottak ki. Tehát egyrészt a szektorsemlegesség kérés - de leginkább csak a támogatásokat illetõen -, ugyanakkor a közterhek vállalásában ez gyakorlativá válik, és ilyenkor tiltakozásokat vált ki.
Az e falak között az utóbbi hét esztendõben olyan sokat pocskondiázott szövetkezetek közterhei ismeretlenek az õstermelõi körökben.
(10.20)
Az adózás, a járulékfizetési kötelezettségek és a támogatások, adó-visszaigénylések összevetésében a legális foglalkoztatók, a szövetkezetek és a társas vállalkozások nettó költségvetési befizetõk több évtizede.
A teljes szektorsemlegesség az újonnan létrejött magángazdaságoknak elviselhetetlen többletterheket jelentene. Természetesen ilyen törekvése senkinek sem volt. Másrészrõl, a jövedelmezõség általában alacsony a mezõgazdasági termeléshez szükséges input anyagok, energiahordozók árának és nem utolsósorban az alacsony keresetek következtében most ismét emelkedett közterheknek a növekedése miatt is. Tehát az alacsony jövedelmezõség nem tulajdonformától függ, hanem az agrártermelésre jellemzõ általában. Így jogosnak tûnik számunkra a társas vállalkozások és a szövetkezeti érdekképviseletek követelése, hogy az õstermelõkhöz hasonlóan a bevételeikre jellemzõen a harmadik negyedévben, így az 1997. évben a számukra is többletterheket jelentõ 1800 forintos egészségügyi hozzájárulás 1997. november 3-ig legyen megfizethetõ. Erre irányul a 8. számú javaslat. A mezõgazdasági termelõk érdekképviseleteinek további követeléseit formába öntõ képviselõi indítványokat a költségvetési bizottság nem támogatta.
Tisztelt Ház! Tekintettel a rendkívüli eljárásra, nincs mód a módosító javaslatokat egyenként döntésre bocsátani. Kérem a tisztelt képviselõtársaimat, hogy a költségvetési és pénzügyi bizottság által támogatott módosító javaslatokat támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)