Világosi Gábor Tartalom Elõzõ Következõ

DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, 1957. évi IV. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat azt a célt tûzte ki maga elé, hogy hatékony jogi eszközt adjon az ügyfél kezébe az államigazgatás úgynevezett hallgatásával szemben, azaz mulasztás esetén nyíljon lehetõség az államigazgatási szervvel szemben a megfelelõ hátrányok alkalmazására.

A javaslatot mind az általános, mind a részletes vita keretében nagyfokú egyetértés kísérte. Szeretném ezúton is megköszönni képviselõtársaimnak a javaslat támogatását, a módosító indítványok benyújtásában megnyilvánuló segítõkészségét és segítõ közremûködését. Az általános támogatottság abban is kifejezõdött, hogy a módosító javaslatok döntõ többsége csak szövegpontosításra irányul.

Mindezek elõrebocsátásával két olyan javaslatról szeretnék szólni, amelyeket a kormány nem tud támogatni.

Koscsó Lajos és Szabó György képviselõ urak elhagyni indítványozták az államigazgatási eljárás 4. §-a (2) bekezdésének szövegét érintõ javaslatukban az "ügyfél kérelmére" szövegrészt, mondván, hogy a felettes szerv az ügyfél kifejezett akarata nélkül is magához vonhassa az ügyet. E javaslatot az alkotmányügyi és igazságügyi bizottság nem támogatta. A kérelemre indult államigazgatási ügyekben régtõl ismert alapelv a rendelkezés elve, tehát az ügyfélnek a saját ügye sorsát illetõ törvényes korlátok közötti rendelkezési szabadsága, amelyet álláspontom szerint sértene a fenti megoldás. Praktikus érv pedig az ügyfél kérelmének beépítése mellett az, hogy a felettes szerv általában nem képes utasításai teljesítését teljeskörûen figyelemmel kísérni, s így az ügyféli kérelem mintegy jelzésül szolgálhat számára.

Salamon László és Sasvári Szilárd képviselõ urak az államigazgatási eljárás 92. § (2)-(3) bekezdésének olyan irányú módosítását javasolták, amely szerint ha a közigazgatási szerv nem hoz érdemi határozatot az adatigazolással, nyilvántartás-vezetéssel, illetõleg a hatósági ellenõrzéssel kapcsolatos ügyekben, akkor legyen köteles az ügyfélnek a késedelemmel arányos térítési díjat megfizetni. Az elérni kívánt céllal - nevezetesen az ügyfél jogainak fokozottabb védelmével - magunk is egyetértünk. Az a szövegszerû módosító javaslat azonban, melyet képviselõ urak benyújtottak, az ügyfél számára az ügy elintézésének érdemét tekintve megnyugtató megoldást nem vázolt fel.

Az államigazgatási eljárás teljes körû felülvizsgálata során azonban - ígérhetem - keresni fogjuk azt a jogintézményi megoldást, mellyel az ilyen kvázi-monopolhelyzetben lévõ hatósági szervek mulasztásával szemben ne csak egy, a benyújtott törvényjavaslatban megjelenõ represszív jogkövetkezményt, hanem a mulasztás megelõzésének és az ügyfél védelmének olyan összehangolt rendszerét alkossuk meg, amely nemcsak az államigazgatás hallgatásával szemben védi az ügyféli jogosítványokat, az ügyfél jogait.

A bizottsági vitákban is hangot kapott az az igény, miszerint fogalmazódjék meg, hogy hatályos szabályok szerint jelenleg is lehetõség van az államigazgatási jogkörben okozott kárnak a polgári törvénykönyv szabályainak megfelelõ megtérítésére.

Az államigazgatási eljárás keretében a hatóságoknak elõírt tájékoztatási kötelezettség során a jövõben az eddig folytatott gyakorlatnál hangsúlyozottabban kell felhívni a figyelmet az ügyfeleknek e kártérítési igényük érvényesítésének lehetõségére. A hatósági tevékenységet irányító jogkörben a szolgáltató közigazgatás követelményeinek megfelelõen erre kiemelt gondot fogunk fordítani. A képviselõi indítvánnyal szemben elfoglalt álláspontunk szerint az államigazgatás törvényes mûködéséhez fûzõdõ társadalmi és egyéni érdek egyaránt azt indokolja, hogy a felettes szerv a mulasztóval szemben ne mérlegelhesse a felelõsségrevonást, hanem a törvény kötelezze a felettes szervet arra, hogy legalább kezdeményezze a fegyelmi eljárás megindítását.

Tisztelt Képviselõtársaim! Mindezek alapján kérem, hogy a kormány által támogatott módosító javaslatokkal pontosított, kiegészített törvényjavaslatot fogadják el. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage