DR. HATVANI ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! A szabaddemokrata frakció álláspontját errõl az országgyûlési határozati javaslatról Szentkuti Károly képviselõtársam ismertette. Mint látni fogják felszólalásomban, az általam elõadottak lényeges pontjait tekintve azonosak lesznek a Szentkuti Károly képviselõtársam által elmondottakkal. Ebben nem az az érdekes, nem azért van ez így, mert egy frakcióban dolgozunk - vagy nemcsak azért van így -, hanem azért, mert dolgoztunk a törvény elõkészítésén is, és sok nagyon fontos dolgot azonos módon látunk.
Ezt azért tartom most itt fontosnak megemlíteni, mert a területfejlesztésrõl beszélve szeretném kiemelni annak egy olyan ma létezõ hiányosságát, amit nagyon jó volna - elõször talán éppen itt, az Országgyûlésben - feloldani, de majd a politika minden szintjén, egészen a települési helyi politikáig is; mégpedig azt, hogy nagyon jó volna, ha a területfejlesztést közügynek éreznénk a Dunától keletre, nyugatra, a "Duna közepén", vagyis pontosabban Budapesten is, mert nagyon sokszor aggódva látom azt, hogy a területfejlesztés sokak szerint egyre inkább az elmaradott régiók magánügyévé válik, és néha bizonyos ellentéteket vált ki ez, akár itt a Házban, de más fórumokon is. Nagyon-nagyon fontos pedig, hogy egyformán lássuk, hisz nagyon jól kell tudni azt egy somogyi, egy zalai kis faluban éppúgy, mint egy szabolcsi kis, apró faluban, hogy a területfejlesztés nem csak egy-egy országrésznek az ügye. Hisz mi a területfejlesztés célja? Egyrészt válságkezelés - válságtérségek, ha nem is egy egész országrész, de válságfalvak, válságtelepülések, válságkistérségek éppúgy vannak a Dunántúlon is, mint a Dunától keletre.
A területfejlesztés célja a területi kiegyenlítõ beavatkozás is, területi kiegyenlítésre is éppúgy sor kell hogy kerüljön az ország minden egyes térségében, hisz ma már lassan pontosan az a paradox helyzet állt elõ - hogy például a gázinfrastruktúra-fejlesztést emeljem ki, mint ahogy a felszólalásokból is kitûnt -, hogy vannak szabolcsi térségek, ahol talán jobban ellátottak már egyes területek gázzal, mint a mindenki által fejlett, nagy régióként ismert Dunántúlon.
A területfejlesztés még egy célját szeretném megemlíteni, amirõl bizony jó volna, ha több szó esne, ez pedig a területfejlesztés területgazdálkodási vonatkozása. A területgazdálkodásról ritkábban beszélünk, pedig ez az ország kis ország, és amikor gazdasági fejlõdésrõl, gazdasági fejlõdési pályára való állításról beszélünk, bizony tudnunk kell azt, hogy az ország minden egyes talpalatnyi földjére szükség van a gazdasági fejlõdésünkhöz; hisz - azt hiszem -
jogosan tételezzük fel: minden térségnek van valami olyan erõssége, amire az országnak szüksége van. A területgazdálkodásra gondolva - már teljesen, abszolút független a régióktól -, a területi erõforrások kihasználására kell területfejlesztési eszközöket felhasználni, és ez ilyen értelemben nem a Dunántúl vagy a Dunától keletre lévõ országrész problémája.
Még az elméleti gondolatoknál maradva, a területfejlesztés módszereirõl, csak mintegy felsorolásképpen: a területfejlesztés eddig bizony leggyakrabban alkalmazott módszere a tûzoltó jellegû válságkezelõ beavatkozás volt. Mondhatom, hála istennek, ezen talán már túl vagyunk, elsõsorban azóta mondhatjuk ezt, mióta megalkottuk a területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló törvényt, de azért azt tudni kell - még mindig elõfordul, talán sokszor el sem kerülhetõ - , hogy az országnak nagyon-nagyon sok kára származott abból, hogy olyan helyekre kellett milliárdokat befektetni - erre használtam a tûzoltó jellegû kifejezést -, amirõl mindenki tudta, abból végül is területfejlesztés nem lesz, hanem csak válság, krízis elkerülésére használtuk.
A tudatos területfejlesztést mi jellemzi? Jellemzi egyrészt a módszer- és eszköztárának a korszerûsége és annak az alkalmazása, a területfejlesztési koncepciók, programok készítése, a területfejlesztés jogi intézményrendszerének a kialakítása és megfelelõ pénzügyi eszközrendszer mûködtetése.
Ahogy mondtam, talán ma már szinte elmondhatjuk, a területfejlesztési törvénnyel végül is kialakult a területfejlesztés jogi intézményrendszere, megalakultak a megyei területfejlesztési tanácsok. A megyei területfejlesztési tanácsok nagyon érdekes és fontos intézményei a területfejlesztésnek. Különösen a helyi politikában nagyon izgalmas látni azt, ahogy a kistérségek - de mondom, inkább kezdem a települések szintjén - tulajdonképpen olyan erõforrásokat tárnak fel, az ötletek olyan tárházával rendelkeznek... -
most látszik igazán, amikor elkezdtek kistérségi programokban gondolkozni, amikor tagjai lesznek a megyei területfejlesztési tanácsoknak, és szinte azt lehet mondani, tényleg pezseg a megye tulajdonképpen attól, ahogy ezek a kis és nagyobb intézmények mûködnek.
Nagyon érdekes szakaszában vagyunk - vagy lépünk most - a területfejlesztés intézményrendszere kialakításának, amikor megalakult az Országos Területfejlesztési Tanács, errõl most külön nem beszélnék, hisz nem is tudnék még róla sokat mondani. A regionális fejlesztési tanácsok szervezõdését említeném meg. Itt tulajdonképpen talán csak a miniszter úr figyelmét hívnám fel arra: nagyon érdekes és izgalmas lesz az a vita, ami kialakul a megyei szinteken is, hogy most vajon majd elõírják-e a regionális fejlesztési tanácsok határait, vagy pedig a megyei fejlesztési tanácsok önmaguk szervezõdnek.
(20.00)
Mert a törvény lehetõvé teszi tulajdonképpen ezt is, azt is. Már van rá példa mint saját kezdeményezés; éppen a térségemben - a miniszter úr expozéjában is említett kelet-magyarországi megyék - megalkották az elsõ nagy régiófejlesztési tanácsot. Sokan félnek tõle, hogy netalántán olyan régiókba kényszerítik õket, amelyeket nem szívesen vállalnának, és úgy tetszik, hogy szeretnék jobban a saját elképzeléseik szerint azokat kialakítani - de ez most nem annyira ide tartozó.
Tehát végül is készen áll a területfejlesztés intézményrendszere, és úgy tûnik, hogy már mûködik. És ez az intézményrendszer, úgy tûnik, Európa-konform intézményrendszer; ebben bízunk, és az eddigi vélemények alapján ez igencsak így tûnik.
A területfejlesztés pénzügyi eszközrendszere az, amirõl még említést szeretnék tenni. A pénzügyi eszközrendszert a területfejlesztésrõl szóló törvény szinte tételesen felsorolja. Itt szeretném azt megemlíteni, hogy amikor a területfejlesztés pénzügyi eszközrendszerérõl beszélünk, nagyon gyakran és nagyon sokan tulajdonképpen csak a területfejlesztés közvetlen ilyen néven megjegyzett támogatási pénzeszközeit értjük alatta, pedig az államháztartás, a költségvetés ettõl sokkal többet és ennek a sokszorosát kitevõ pénzeszközöket mozgat területfejlesztési eredményekkel. Csak a nagyságrendek érzékeltetésére: az, hogy olyan 15-18 milliárd forint nagyságrendû az a területfejlesztésinek is nevezett - mármint a céltámogatási és a területi kiegyenlítési - alap, amit ilyen célra használunk, emellett 300-350 milliárdos nagyságrendû az a költségvetési tömeg, aminek a hovahasználása szintén területfejlesztési döntések kérdése kellene hogy legyen, mert az eredménye igenis nagyon kemény területfejlesztési eredmény, hogy hol kerül az felhasználásra. Ezzel kapcsolatban majd még lesz egy megjegyzésem, befejezésül.
Tehát hogyan mûködik most tulajdonképpen a területfejlesztés intézményrendszere? Mint mondtam, a területfejlesztési tanácsok, kistérségek megalakulásával gyakorlatilag olyan közügy lett a területfejlesztés megyei szinteken, amelyek a településektõl a régiókig ívelnek át, tehát elmondhatjuk azt, hogy ez a törvény, amit alkottunk, megtelt tartalommal.
Mi következik még ezután, hogy a területfejlesztési törvényben kiépített intézményrendszert, illetve a megkezdett munkálatokat folytassuk, illetve majd befejezzük? Például ez az országgyûlési határozati javaslat, amelyiknek a vitája most is folyik, és az az országos területfejlesztési koncepció, amelyet még hivatalosan nem láttunk, de tudjuk, hogy készül, a munkapéldányai készen vannak; nagyon bízunk benne és reméljük, hogy az Országgyûlés is hamarosan meg fogja ismerni.
Tehát akkor most errõl az országgyûlési határozati javaslatról szeretnék röviden szólni. Hangsúlyozom: ez a határozattervezet az általam említett kisebb összeg, az a bizonyos - most számszerûsítem, de természetesen ez változó és nem pontos - 15-18 milliárdos összeg felhasználásának mint támogatási eszköznek a decentralizálási irányelveirõl szól elsõsorban; a decentralizálás technikáját adja meg tulajdonképpen. Nagyon sürgõs, nagyon fontos, épp ezért a Szabad Demokraták Szövetsége - miután megismerkedett vele és egyetértett vele - nagyon ajánlja és kéri a sürgõs elfogadását, mert tudjuk azt, hogy várják a megyei területfejlesztési tanácsok is, hogy mielõbb mûködhessen ez az intézmény is.
Tetszik ez a normatívarendszer, amit javasol ez a határozati javaslat. Nagyon érdekes és valóban nagyon tetszik az a három tényezõ, amelynek alapján decentralizálja az országos területfejlesztési célelõirányzatot megyékre.
A megye lakossága az elsõ. Természetesen ez ki nem hagyható semmilyen megyékre történõ felosztásból, de helyesnek tartjuk azt, hogy ez csupán 20 százalék: ezzel is kifejezi azt, hogy nem egy fejlettségbeli mutató a megye lakossága, tehát van, de kisebb arányban, mint a többi.
Nagyon örülünk annak az újszerû mutatónak: a GDP egy fõre jutó mértékének. Ez egy nagyon korszerû és világszerte alkalmazott mutatója az egyes térségek fejlettségének. Nagyon örülök, hogy eljutottunk oda, hogy vannak már olyan számaink, adataink, tapasztalataink, hogy bátran merjük vállalni ennek az alkalmazását, de ugyanakkor érezzük belõle még a kezdeti lépésekkel kapcsolatos óvatosságot is. Talán ezért - és szerintünk ugyancsak helyesen - 30 százalékkal szerepel a súlyaránya. 50 százalékos a súlya a kedvezményezett térségek lakónépessége számának; ezt is el tudjuk fogadni, jó. Végül is itt a kedvezményezett térségekrõl külön szól ez az országgyûlési határozati javaslat.
Én elhiszem, hogy vitatható az a bizonyos nagyon komplex mutató, van, akinek az egyik tényezõje nem tetszik, van, akinek a másik. De én biztos vagyok benne, illetve tudom, hogy a minisztériumban olyan alapos megelõzõ munkával állították fel ezt a képletet, ezt a számítási algoritmust és olyan modellezésnek vetették alá, amitõl jobbat én nem hiszem, hogy most bármilyen javaslattal kitalálhatnánk itt, illetve egy-egy módosító javaslaton megpróbálnánk valamit változtatni: bizonyára inkább eltorzulna, mintsemhogy javulna ez a felosztásra ajánlott algoritmus.
Lényegében ugyanez a helyzet a területi kiegyenlítési alapnál is, azzal, hogy ott a lakónépesség száma már nem szerepel, hanem csak a GDP-nek és a kedvezményezett térség lakónépességének a száma, 50-50 százalékos súllyal.
A célokról szólva csupán nagy vonalakban szeretnék annyit elmondani, hogy azokkal is egyetértünk. Lehet afelõl vita, hogy túl sok-e vagy túl kevés a cél, hiányzik-e belõle még egy vagy kettõ. Mit mondjak erre? A fõ vonásai a legfontosabbak: az, hogy a területfejlesztési célelõirányzat munkahelyek teremtését szorgalmazza, hisz a területi fejlesztés kulcskérdése; az infrastruktúra fejlesztése nem kevésbé; a környezetvédelem, az önszervezõdés fontossága, a gazdasági szerkezetátalakítás - ezek csak a fõbb csoportok. Nem sorolom fel valamennyit, de mind kifejezi azt, hogy a területfejlõdés olyan fontos elemei ezek, amelyeket nem hiszem, hogy lehet vitatni.
Nagyon örültünk annak, hogy vannak olyan lehetõségek is, amikor akár 100 százalékot is el lehet nyerni pályázat útján, mert bizony nagyon jól tudjuk, hogy vannak olyan települések - hisz épp ezek talán, amelyek a legrászorultabbak a támogatásra -, hogy még bizony a saját erõiket sem tudják betenni a "közös kalapba" a közös fejlesztési program megvalósításához.
A kedvezményezett térség egy nagyon fontos kategóriája a határozati javaslatnak, illetve már korábban is találkoztunk vele, de itt azután alaposan megfogalmazza, meghatározza annak a fogalmát.
Itt felvetette Szentkuti Károly képviselõtársam is - de azt hiszem, mások is, már én is említettem az elõbb - a gázellátásba bevont települések számát, hogy esetleg ezt talán lehet javasolni, hacsak nincs valami nagyon alapos ellenérv. De azt hiszem, hogy ezt fogjuk kérni, hogy ez kerüljön be abba a mutatószám-rendszerbe. Tehát végül is ezt a határozatot nagyon fontosnak, nagyon sürgõsnek kérjük.
És szeretném végezetül még megemlíteni, leszögezve azt, hogy ez csak a kisebb része a területfejlesztések pénzügyi eszközeinek: figyelmébe ajánlanánk elsõsorban a kormánynak is azt, hogy jó volna ott erõsíteni végül is, hogy egy olyan szemlélet alakuljon ki a kormányzati munkában is, amikor tényleg a költségvetési törvény tervezetének elkészítésekor, de minden egyes fontos döntésnél figyelembe legyenek véve a területfejlesztési szempontok. Hadd említsem itt meg azt, amikor mondtam, hogy 18 milliárd ez a kisebb kör és 350 milliárd az a másik, nagyobb költségvetési kör, amelyik ugyancsak területfejlesztést eredményez, hadd mondjam el - csak példaképpen, rendelkezésemre állnak ehhez adatok -, említsem meg azt, hogy az ország egynegyedét körülbelül kitevõ lakónépességbe és térségbe - Észak- Magyarországon - a területfejlesztési alapból tulajdonképpen erre a négy megyére az elmúlt években általában - most itt nem pontosan mondom a százalékot - 75-80 százaléka lett felhasználva a területfejlesztésinek nevezett - tehát ennek a bizonyos 18 milliárd nagyságrendû - pénzeszköznek.
(20.10)
Ugyanakkor a nagy pénztömegbõl, abból a 350 milliárdból csupán 9- 9,5 százalék került felhasználásra ebben a térségben. Ez óriási különbség, azt hiszem, érzik képviselõtársaim ezt az ellentmondást. Hadd említsem meg azt, hogy például a magánszféra beruházásaiból, a jelenleg mûködõ külföldi tõkébõl, amely 1300 milliárd forint nagyságrendû, 73 millió - tehát körülbelül 6 százaléka - mûködik az országnak ebben, a negyedét kitevõ részében.
Vagy az egy lakosra jutó beruházások - 40 ezer forintjával -
körülbelül fele az országos átlagnak. Tehát azt hiszem, a területfejlesztést sokkal komplexebben és alaposabban kell vizsgálnunk, mint a területfejlesztési támogatást, noha ez rendkívül fontos és nagyon jól mûködõ intézmény.
Befejezésül azt szeretném elmondani, tisztelt Országgyûlés: fontos, hogy közüggyé váljon a területfejlesztés, fontos, hogy ne szakítsa ez is ketté az országot gondolkodásban és politikában, hanem tényleg azt várjuk elsõsorban a kormánytól - de az Országgyûlésnek is nagyon sok ebben a feladata -, hogy olyan területfejlesztési koncepciót készítsen, ahol igenis, megismerjük mindazokat a beavatkozási pontokat, ahova kifejezetten, kiemelten, súlypontilag kell helyezni a figyelmünket, az államirányítás figyelmét, és olyan rangsorokat javasol és állít fel, amelyek az egyes térségek mielõbbi versenyegyenlõségét biztosítják. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti képviselõk padsoraiban.)