AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az Országggyûlés a közelmúltban fogadta el a pénz- és tõkepiac alapvetõ intézményeit szabályozó törvényeket. A jelenlegi törvénytervezet a még hiányzó intézmények közül az egyik leginkább hagyományos banktípust, a jelzálog-hitelintézetet kívánja újra meghonosítani.
Javaslata kialakulásakor a kormány nemcsak a második világháború elõtti hagyományokat, hanem a világgazdaságban azóta bekövetkezett változásokat is igyekezett számba venni. A tervezet megfelel az európai normáknak.
A jelzálog-hitelintézet mûködtetésének alapvetõ célja a hosszú távú finanszírozás megerõsítése, egyidejûleg pedig a jó minõségû fedezetek létrehozása. Hosszú távú pénzforrásokra ma a gazdaság szinte minden részében szükség van; különösen igaz ez az agrárszférára és a lakásgazdaságra.
A kormány tudatában van annak, hogy a jelzálog-hitelezés optimális mûködtetésének több feltétele még hiányzik, vagy csak részben van jelen. Éppen ezért arra számít, hogy a létrejövõ jelzálog-hitelintézetek az infláció fokozatos csökkenésével, az ingatlan-nyilvántartás normalizálódásával, s a végrehajtási szabályok európai szintû szabályozásával együtt fokozatosan, néhány év alatt betölthetik a szerepüket. A jelzálog-hitelezés célja olyan gazdálkodó egységek és vállalkozók hosszú távú hitellel való ellátása, akik versenyképes tevékenységet folytatnak. A jelzálog-hitelezésnek tehát elsõdleges célja a gazdaság fejlõdõképes részei kitörésének támogatása, és másodsorban az ehhez szolgáló fedezetek biztonságának megteremtése. Hangsúlyozom tehát, hogy a törvény nem a jelzálogfedezetekrõl, hanem a hosszú távú hitelezés hatékonyságáról szól.
A törvénytervezet jelentõs elõrelépést irányoz elõ a hazai tõkepiac életében is. A jelzáloglevél jogi kereteinek megteremtése minden bizonnyal ösztönzõen fog hatni a jelzáloglevél széles körû alkalmazására. A világgazdaságban ugyanis tapasztalható, hogy a kötvény jellegû értékpapírokat forgalmazó piacon az állampapírok mellett az egyik legbiztonságosabbnak tartott - s emiatt az egyik leginkább keresett - értékpapírfajta a jelzáloglevél.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a jelzáloglevéllel kapcsolatban felhívjam figyelmüket a kormány törekvésére. A jelzáloglevél akkor tud gyökeret verni a magyar gazdaságban, akkor válik vonzó befektetéssé, ha hozama megfelel az üzleti várakozásoknak. A jelzálog-hitelintézeteknek tehát törekedniük kell vonzó hozamok biztosítására, természetesen bekalkulálva az infláció fokozatos mérséklõdését is.
(9.30)
A kormány azzal is támogatja a jelzáloglevelek elterjedését, hogy meghatározott körben adókedvezményt biztosít, illetve a befektetési alapok számára lehetõvé teszi az átlagosnál nagyobb arányú vásárlást.
A törvénytervezet a magyar bankélet újabb szakosított intézetét fogalmazza meg. A szakosított jelleg egyfelõl azt jelenti, hogy a hitelintézet tevékenysége célirányos, és e cél érdekében egyidejûleg korlátozott. Másfelõl pedig azt jelenti, hogy a jelenlegi kereskedelmi banki érdekcsoportokat e szakosított pénzintézet tevékenysége nem duplázza meg, hanem kiegészíti. A szakosított pénzintézeti jelleg kidomborodik abban, hogy az intézet alapvetõen - de nem kizárólagosan - jelzáloglevelek kibocsátásával finanszírozza saját magát.
A jelzáloglevelek biztonságát többféle szabály garantálja a tervezetben. A hitelezési oldalon a specializált pénzintézet elsõsorban hosszú távú tevékenységre szakosodik. Mind a hitelezésre, mind pedig a refinanszírozásra vonatkozó szabályok egy biztonságos pénzintézetet jelentenek. A biztonság azonban - és engedje meg a tisztelt Országgyûlés, hogy ismétlésekbe bocsátkozzam - mindenekelõtt a jól mûködõ, jó hozamkövetelményeket nyújtó, a lakásgazdálkodásban és az agrárgazdaságban a saját ágazati hozamkövetelményeiknek megfelelõen mûködõ cégek finanszírozásának biztonságát jelenti.
A törvénytervezet ennek érdekében korlátozza a leendõ jelzálog- hitelintézetek befektetési lehetõségeit. Szabályozni kívánja azok hitelbiztosítéki rendszerét is. Egyidejûleg meghatározza a jelzálog- hitelintézetek forrásgyûjtési lehetõségét. A magyar bankrendszerben szokatlan, de a jelzálog-hitelezés esetében Európában megszokott intézményt alakít ki a tervezet akkor, amikor bevezeti a vagyonellenõr fogalmát. Az egyéb garanciális szabályok mellett a vagyonellenõr intézménye garantálja, hogy a jelzálog-hitelintézet fedezeti eljárásai a törvényeknek megfelelõek, egyidejûleg a befektetõknek nyújtott tájékoztatások hitelesek legyenek. A vagyonellenõr tehát a befektetõknek nyújtott kötelezõ erejû tájékoztatás részeként lép fel. A biztonságot fokozza az is, hogy a törvénytervezet a jelzálogtárgyakról nyilvántartást ír elõ. A pénzpiac szabályainak megfelelõen az ellenõrzés kiterjed a tõkefedezet meglétére is.
Tisztelt Országgyûlés! A jelzálog-hitelintézetek mûködése - amint azt már említettem - igényli a bírósági végrehajtásról, a termõföldrõl szóló törvény, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényerejû rendelet, a befektetési alapokról, a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl, a személyi jövedelemadóról, valamint a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvények néhány ponton való módosítását. Mindez már most meglehetõsen ambiciózus csomagnak tûnhet. Ugyanakkor aláhúzom: a tapasztalatok híján nyilvánvalóan a szükséges rendelkezéseknek csupán egy részét lehet most hosszabb távra terjedõen meghozni. Mihelyt több tapasztalat adódik, természetesen újabb korrekciós lépések válhatnak indokolttá.
Külön kiemelést igényel, hogy a törvénytervezet érinti a termõföldek átmeneti tulajdonjogának megszerzését is. Ezzel kapcsolatban szükséges megemlíteni, hogy a tervezet által meghatározott jelzálog-hitelintézetek nem érdekeltek a termõföldek felhalmozásában, a számukra lehetõvé tett, aláhúzottan átmeneti tulajdonjog semmilyen módon nem érinti a termõföldek megszerzésére vonatkozó korlátozásokat, ugyanakkor erre az átmeneti szabályozásra szükség van a mezõgazdaságnak olyannyira fontos hosszú távú hitelkonstrukció mûködéséhez.
Tisztelt Ház! A törvénytervezet feltételezi, hogy az ingatlan- nyilvántartás rövid távon belül képes lesz megfelelni a jelzálog- hitelintézeti funkcióknak is. A tervezet átmeneti szabályként elõírja, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a földhivatal a jelzálog- hitelintézet kérésére a jelzálogot soron kívül jegyezze be, illetve törölje. Ez annyit jelent, hogy a mai állapotokhoz képest a földhivataloknak ilyen kérés esetében az összes korábbi, függõben levõ ügyet el kell intézniük.
Az elõkészítés során többször felmerült, hogy a kereskedelmi banki fedezetekhez képest a jelzálog-hitelintézetek fedezeti szempontból kedvezõbb helyzetbe kerülnek. Ezt határozottan cáfolnom kell. A törvénytervezet valóban megfogalmaz elsõbbségeket, ezt azonban a fedezetek közötti rangsor esetében teszi. Tehát a jelzáloggal terhelt fedezetek valóban elsõbbséget élveznek. A javaslat végeredményben nem a bankok, hanem a bankok által igényelt fedezetek között határoz meg sorrendiséget. Ekként a javaslat minden általános felhatalmazású és szakosított pénzintézet számára a hitelezési kedvet növelõ hatású lesz. Külön ki kell térni a bírósági végrehajtásra, illetve az annak során megvalósított kielégítési rangsorra. Ennek lényege, hogy a jelzáloggal biztosított követelések megelõzik az állami követeléseket, és ezzel a szabályozás irányában követi a szigorú feltételeket elõíró európai normákat.
Tisztelt Ház! A törvénytervezet elfogadása esetén a jelzálog- hitelezés jótékony hatásai több területen jelentkeznek. Az agrárgazdaság területén remény van arra, hogy a rendkívül nyomott földértékek fokozatos emelkedésével a mezõgazdaság finanszírozása áttérhessen a még gyenge lábakon álló földalapú hitelezésre. A kormány meg van gyõzõdve arról, hogy a magyar termõföldek értéke fokozatosan emelkedik. Ezzel nemcsak az agrárolló fog csökkenni, hanem a jelzálog- hitelintézetekrõl szóló törvény által nyilvánvalóvá váló földárolló is. A kormány tehát készen áll arra, hogy a földhitelezés elterjedését a tõkeszegénységgel küzdõ mezõgazdaság élénkítése érdekében külön figyelemben részesítse.
A lakáshitelezés esetében a törvénytervezet nyilvánvaló elõnyöket fogalmaz meg, és lehetõvé teszi azt, hogy a családok és a vállalkozók intenzíven részt vegyenek a gazdaság egyik leginkább hagyományos területén, a lakásépítésben és a -felújításban. A jelzálog-hitelezési intézményrendszer kiépítése követi a lakás-takarékpénztárak létrejöttének utat nyitó törvényhozást. A két törvénnyel középtávon lényegesen javulnak a lakásépítés és -felújítás finanszírozásának feltételei. A közeljövõben a jelzálog-hitelezés nyilván ki fog terjedni a fentiekben nem jelölt ipari finanszírozásra is.
Tisztelt Ház! A kormány azzal a reménnyel adja közre tervezetét, hogy Magyarország az eddigiekhez hasonlóan gyorsan pótolni fogja az elmúlt negyven év kényszerû szünete miatt hiányzó intézményeket, és biztos abban, hogy ezen intézmények és finanszírozási formák a beinduló gazdasági növekedést tartósan fogják szolgálni. Kérem önöket, hogy a törvénytervezetet vitassák meg, és a megfelelõ korrekciók után fogadják el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)