DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõ Úr! Valóban, az Országgyûlés az önkormányzati rendszer fennállása óta, tehát 1990 óta négy dunántúli település megyék közötti átcsatolásáról döntött. Jelenleg a Belügyminisztérium elõtt három ilyen tárgyú elõterjesztés fekszik.
Ugyanakkor, amikor elsõ alkalommal döntött errõl az Országgyûlés, még 1991-ben, az errõl szóló országgyûlési határozat rögzíti, hogy a települések megyék közötti átcsatolására irányuló kezdeményezéseit évente egy alkalommal tárgyalja, és ezek az elõterjesztések, illetve kérelmek 1996-ban késõn érkeztek. Ez az egyik ok.
A másik az, hogy a kormány még 1996 októberében nyilvánosságra hozta a közigazgatás reformjáról szóló kormányhatározatot, amelyben a megyeszerkezet felülvizsgálatáról is szó esik. Tehát csak abban az esetben célszerû most dönteni, ha valóban halaszthatatlan ok ezt alátámasztja, és ilyen halaszthatatlan ok a tiszaugi kezdeményezésnél nem lelhetõ fel. Egyrészt ön említette az önrendelkezési jogot, másrészt azonban az állam területi tagozódásáról, a megyék határainak megváltoztatásáról az Országgyûlés dönt, és ennek során kiemelt figyelmet kell fordítania az ország területi beosztásának stabilitására. Ennek során kell nagyon sok szempontot vizsgálnia, hisz ha ezt nem tenné, akkor gyakori, nem kellõen indokolt változtatásokra kerülhetne sor. Ez mindenképpen elkerülendõ, hisz egy-egy település átcsatolása esetén rengeteg problémát vet fel, illetve költségkihatással is jár.
Még csupán annyit, hogy az elõbb említett Helyi Önkormányzatok Európai Chartájára való hivatkozás annyiban áll, hogy valóban ez az önkormányzás jogának alapdekrétuma. Ugyanakkor pedig az elõbb említett területi beosztáshoz kapcsolódó, stabilitáshoz fûzõdõ érdek... -, úgy vélem, nem ütközik a kettõ, ez az önrendelkezési jog behatárolt. Köszönöm szépen.