DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! A közelmúltban Szlovákia egyik magyarlakta településén voltam egy polgári esküvõn. A megjelentek szinte kizárólag magyarok voltak. Az ifjú pár, az örömszülõk magyarok voltak. A szertartás során azonban mégsem tudtak magyarul megszólalni, még az "igen"-t (Közbeszólás a jobb oldalról: Alapszerzõdés!) is szlovákul kellett elmondaniuk.
Én, akinek a családját '45-ben kitelepítették, és rokonaim ma is, szinte kivétel nélkül, a szomszédos országokban - Bánságban, Erdélyben, Kárpátalján, Szlovákiában és Prágában, Csehországban - élnek, nagy várakozással tekintettem az alapszerzõdések elé és vártam, hogy milyen változást hoznak ezek az ottani kisebbségek életében.
Románia vonatkozásában pozitív fordulat állott be az alapszerzõdés aláírása következtében, illetve annak következtében, hogy elõrevetítettük, hogy alá fogjuk írni az alapszerzõdést, ezért a magyar kártyát a romániai választások idején nem lehetett kijátszani. Tulajdonképpen ennek is köszönhetõ, hogy az RMDSZ kormányzati pozícióba kerülhetett Romániában, és úgy érzem, hogy a Gyulafehérváron 1918-ban megfogalmazottaknak a román kormány eleget fog, eleget tud tenni. Megindult egy olyan irányú folyamat, amely az ottani magyarok, a kisebbségek jogait biztosítani fogja.
Kérdezem államtitkár urat, hogy az alapszerzõdésekben és a társulási szerzõdésekben az anyanyelv használatával kapcsolatban például, milyen kötelezettséget vállalt a szlovák kormány. Adnak-e ezek a szerzõdések lehetõséget arra, hogy fellépjünk a kisebbségek jogai vagy a kisebbségi szervezetek fellépjenek jogaik, például a szabad anyanyelv használatának hivatalos használata érdekében? Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)