KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter, a napirendi pont elõadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Országgyûlés 1996. szeptember 3-ai rendkívüli ülésén a magyar-román alapszerzõdésrõl lezajlott vita, úgy gondolom, valamelyest megkönnyíti mostani helyzetünket.
Abban a vitában ugyanis a kormány, a koalíciós pártok részérõl elhangzottak az alapszerzõdés mellett, az ellenzék részérõl pedig elhangzottak az alapszerzõdéssel szemben az érvek.
(16.10)
Úgy gondolom, talán nem szükséges most, ebben a vitában valamennyi érvet újra megismételni. Érdemes viszont áttekinteni a szeptember 16- ai aláírás óta történteket.
A román törvényhozás, mint ez ismeretes, nagy többséggel jóváhagyta a magyar-román alapszerzõdést. Lezajlottak Romániában a parlamenti és az elnökválasztások, és ezek tapasztalatai igazolták, hogy az alapszerzõdés a romániai demokratikus erõk, illetve a magyar közösség szempontjából nem gyakorolt kedvezõtlen hatást a választások kimenetelére. Ellenkezõleg, a választási kampányban ezúttal nem kaptak hangot magyarellenes nézetek, és a választás eredményei tanúsítják, hogy jelentõsen meggyengültek a magyar-román viszony élezésében, a többség és a kisebbség közötti viszony élezésében érdekelt és arra törekvõ erõk.
Megalakult az új román kormány, és ebben választási eredményeihez méltó szerepet, súlyt kapott az RMDSZ. Ez nyilvánvalóan annak is köszönhetõ, hogy az RMDSZ a kampányban - mint ahogy az RMDSZ elnökjelöltje, Frunda György az õ kampányában - nem kizárólag a magyar kisebbség érdekeinek képviseletében, védelmében, hanem a demokratikus értékek képviseletében lépett fel. Mindez, úgy gondolom, valamennyiünket komoly reményekre jogosít az alapszerzõdésekben foglaltak végrehajtása tekintetében.
Az új román köztársasági elnök, a most megalakult kormánykoalíció pártjainak vezetõi már a kampányban is és azóta is a romániai többség és kisebbség megbékélése, a kisebbségi jogok biztosítása és a magyar- román viszony javításának fontossága mellett álltak ki. Legutóbb ezt erõsítette meg Emil Constantinescu elnök Horn Gyula miniszterelnöknek Lisszabonban sorra került találkozójuk alkalmával.
Nyilvánvaló, hogy a végrehajtást, az alapszerzõdésben foglaltak végrehajtását fogja szorgalmazni a kormányban és a parlamentben egyaránt fontos pozíciókat szerzett RMDSZ is. A romániai ellenzék legnagyobb pártja, amely kormányon megkötötte az alapszerzõdést, aligha léphet fel majd hitelesen az alapszerzõdésben foglaltak végrehajtásával szemben.
Az Országgyûlés szeptember 3-ai rendkívüli ülésének vitájában és azt követõen is több ellenzéki képviselõtársam hangoztatta, hogy várjuk meg, amíg Románia, a román parlament ratifikálja az alapszerzõdést, és várjuk meg a romániai választásokat. A kormány ezzel összhangban cselekedett, amikor kezdeményezte az alapszerzõdés ratifikálásáról szóló vita elhalasztását, elnapolását.
Szeretném megerõsíteni, hogy a magyar-román alapszerzõdés, amely közel négyéves tárgyalássorozat eredményeként jött létre, átfogja a magyar-román kapcsolatrendszer egészét, és minden területen ösztönzi a két ország közötti együttmûködést.
A határok sérthetetlenségének kimondásával, az alapszerzõdés egyszer és mindenkorra hitelteleníti azokat a vádakat, amely szerint Magyarország irredenta, határrevíziós törekvéseket táplál.
A három legfontosabb nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentum jogi kötelezettségként történõ beemelésével az alapszerzõdés olyan eszközt adott a magyar közösség kezébe, amellyel eddig nem rendelkezett. Amely tetten érhetõvé és számon kérhetõvé teszi a kisebbségi jogok megsértését.
A kormány nem állította, és nem állítja, hogy az alapszerzõdés ideális. Nem állította, és nem állítja, hogy az alapszerzõdés a betetõzése a magyar-román viszony rendezési folyamatának. Csak azt, hogy mindehhez jó kiindulási alapot jelent.
A választások ismeretében, a választások eredményének ismeretében is határozottan állítjuk, hogy helyes volt az alapszerzõdés megkötésének az idõzítése. Élni kellett azzal a lehetõséggel, amit az kínált, hogy az elõzõ román vezetés bizonyítani kívánta elkötelezettségét Románia euro-atlanti integrációja és az ehhez nélkülözhetetlen magyar-román megbékélés, megegyezés iránt.
Meggyõzõdésem, tisztelt Ház, sok idõt vesztettünk volna, ha nem ezt tesszük, hiszen az új román vezetés nyilván nem kezdhette volna tevékenységét a magyar-román alapszerzõdési tárgyalások megújításával vagy az alapszerzõdés újratárgyalásával.
Az is meggyõzõdésem, hogy az alapszerzõdés sem a magyar-román kapcsolatok kiépítése, sem a kisebbségi jogok garantálása és gyakorlati érvényesítése területén nem korlátozza az új román vezetés lehetõségeit.
Az alapszerzõdés ezzel szemben valóban lehetõséget ad egy bizalmatlansággal, feszültségekkel terhelt sok évtizedes vagy talán több évszázados idõszak lezárására, és egyúttal egy új fejezetet nyit, amelyben a kapcsolatok a megbékélésre, a kölcsönös toleranciára és a kölcsönös bizalomra épülhetnek.
Szeretnék, tiszelt Ház, röviden utalni az alapszerzõdés nemzetközi fogadtatására. Aligha volt olyan lépése a magyar külpolitikának, mely ilyen nagy figyelmet kapott szerte a világban, és ami ilyen egybehangzó elismerést nyert.
Az értékelések kiemelték, hogy a magyar-román alapszerzõdés hozzájárult a térség stabilitásának megerõsítéséhez. Bizonyította a vitás kérdések európai módon történõ rendezésére a készséget és az elkötelezettséget. Integrációs céljaink, nemzetközi támogatottságunk szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy így tekintenek-e ránk, vagy úgy, mint békétlen, szomszédaival együtt élni képtelen országra.
Szeretnék még egy nemzetközi vonatkozást megemlíteni. A magyar- román alapszerzõdés megkötése Románia euro-atlanti integrációs esélyeit is növelte. Ez senkinek nem lehet közömbös, aki a térség stabilitása, a Romániában élõ magyar közösség sorsa iránt felelõsséget érez.
Tisztelt Ház! Az alapszerzõdés a magyar külpolitika mindhárom - immár a második ciklusban, a parlamenti pártok egyöntetû támogatására, konszenzusra épülõ - fõ cselekvési irányát, azaz a határon túli magyarság támogatását, a szomszédokkal a viszony javítását és Magyarország euro-atlanti integrációját segíti. Nem végeredmény, hanem egy ígéretes folyamat kezdete. Ebben az irányban az elõrehaladás, a végrehajtás, az alapszerzõdésben foglaltak végrehajtása mindkét félen múlik. Tegyük meg ennek érdekében azt, ami rajtunk múlik! Tegyük meg a magunkét!
Kérem az Országgyûlést, hogyhagyja jóvá a magyar-román alapszerzõdést, hogy az érvényre lépjen, hogy hozzáfoghassunk az abban szereplõ elõírások végrehajtásához!
Kérem a tisztelt ellenzéket, hogy döntését Magyarország euro- atlanti integrációja, a magyar-román kapcsolatok javítása, a romániai magyar közösség sorsa iránti közös felelõsségünket a helyzetbõl adódó történelmi lehetõséget mérlegelve hozza meg! Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)