DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Valóban két percben nem lehet azt hiszem ezt a vitát lefolytatni. Nagyon röviden reflektálnék Bauer Tamás képviselõ úrnak az észrevételeire.
Alapvetõen filozófiai és történelmi felfogásbeli különbség van köztünk. Én azt gondolom, hogy az egyház nem egy karitatív intézmény, nem egy társadalmi egyesület. Ez következik - szerintem egész egyszerûen - az európai történelembõl és az ezer éves magyar kereszténységbõl. Azt is megmondom, hogy mi a félelmeim oka. Az, hogy semmi akadálya nincsen - és ez a mai vita sem gyõzött meg ennek az ellenkezõjérõl -, hogy egyszerûen egy módosító javaslattal ebbe a törvényjavaslatba nem csempésszék bele az egyházakat. Utána ez úgy történne, hogy megmarad a költségvetési támogatási rendszer, és rájön az egy százaléknak a valahányad része. Utána szépen lassan az évek folyamán elcsúsztatják az egyház-finanszírozást e felé az egy százalék felé, és ilyen módon gazdaságilag lehetetlen helyzetbe hozzák az egyházakat.
A mi álláspontunk az a közfeladatok tekintetében, hogy ugyanazért a közfeladat átvállalásáért ugyanazt a támogatást kapják meg függetlenül attól, hogy állami, önkormányzati vagy egyházi intézményrõl van szó. Egyszerûen azért, mert ez az intézményválasztás szabadsága és döntsenek ilyen értelemben az állampolgárok, hogy melyik intézményt választják; egyházi iskolát választanak vagy önkormányzati iskolát választanak.
Itt szeretnék reflektálni Schiffer képviselõ úrra, hogy a közoktatási törvénynek a módosítása - ellentétben a korábbival - azt mondja, hogy a normatív támogatás mellett a kiegészítõ támogatás ezen túl az önkormányzat kegye szerint adható vagy nem adható. Ez van a törvényben. Ugyanakkor (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) - egyetlen mondat még elnök úr - egyetlenegy iskolát nem lehet fenntartani pusztán a normatív támogatásból. Ez a közoktatási törvénynek a módosítása azt jelenti, hogy az önkormányzatok pillanatnyi politikai összetételének szolgáltatják ki az egyházi iskolák létét és azokat a diákokat és tanárokat, akik erre tették fel a pályájukat és a tanulmányaikat. Köszönöm. (Taps.)
(19.30)