BAKY GYÖRGY (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! 1995-ben egy hulladékgazdálkodási kft. kérelmet nyújtott be az illetékes hatóságokhoz egy különleges kezelést igénylõ, tehát veszélyes és települési hulladék elhelyezését szolgáló létesítmény építésének engedélyezésére. A hulladéklerakó számára kiszemelt helyszín az egykori Iharkút község területe. Azért egykori, mert a faluból mára a kitermelt bauxitlencséken és a hátrahagyott meddõn kívül semmi sem maradt. Feltehetõen az elhagyott bányaterület látványa késztette a kft. vezetését arra, hogy itt építsen telepet többek közt veszélyes hulladék befogadására.
A kérelemhez a törvényi elõírásoknak megfelelõen csatolt környezeti hatástanulmányt módukban állt megismerni. Elsõ olvasatra is szembetûnõ annak felszínessége, pontatlansága, fellelhetõ számos tévedése. Csak néhányat említenék ezek közül.
A szerzõ jelentõs elõnyként értékeli azt a tényt, hogy a szomszédos települések önkormányzatai támogatják a kezdeményezést. A polgármesterek ezzel szemben egy kivétellel azt állítják, hogy nem is támogathatták volna, lévén, hogy a tanulmány készítõje õket errõl elmulasztotta megkérdezni. Ha kérték volna véleményüket, elmondták volna, ami így a tanulmányban nem kaphatott kellõ hangsúlyt, hogy a tervezett hulladéklerakó két természetvédelmi terület között helyezkedne el, az egyiktõl kettõ, a másiktól három kilométer távolságban.
A hatástanulmány ugyan említést tesz arról, hogy a bauxitbányászat megkezdése elõtt részletes geológiai feltárás történt, azonban a bányászat okozta változatok felmérése elmaradt, illetve ez a szerzõ által nem ismert. Köztudomású, hogy a bányamûvelés során számtalan robbantás volt a területen, az ezen robbantások miatt bekövetkezett geológiai változásokat számításon kívül hagyni, egy veszélyes hulladékokat koncentráló mû építése elõtt érthetetlen és megmagyarázhatatlan nagyvonalúságra vall. Ugyanis a területrész nem tekinthetõ vízzárónak, a keletkezett repedéseken a meddõvel feltöltött részeken keresztül a felszínrõl leszivárgó vizek közvetlenül a karsztba áramlanak. Abba a karsztba, amely a KTM egy 1996-os kiadványában, mint fokozottan érzékeny, üzemelõ karsztvízbázis szerepel. Csak példaként néhány település, amelyek vízellátását az esetleges hulladéklerakó alapvetõen veszélyeztetné. Ezek többek közt Ajka, Bakonybél, Farkasgyepû, Herend, Hévíz, Pápa, Veszprém, Zirc. A hatástanulmányban rejlõ nyilvánvaló ellentmondások ellenére elsõ fokon - Farkasgyepû és Németbánya körjegyzõségét kivéve - valamennyi szakhatóság megadta a hozzájárulását. A cég fellebbezett, az ügy most másodfokon van.
A kérdésünk az, tisztelt miniszter úr, hogy ön szerint vajon megéri- e egy jó esetben 50 évig üzemeltethetõ, veszélyes hulladékokat befogadó, nyitott karsztra telepítendõ mû kockázatának kitenni Magyarország egyik legnagyobb, még nem szennyezett karsztvízbázisát? (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)