Szabó Zoltán Tartalom Elõzõ Következõ

DR. SZABÓ ZOLTÁN mûvelõdési és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Azt kell mondanom, hogy önnek sok tekintetben biztos igaza van. Egy dologban tudomásom szerint nincs igaza, az pedig az, hogy az elsõ fegyelmi büntetése a kastélymúzeum igazgatójának a megrovás büntetés volt, fegyelmi büntetés volt, ami után a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény értelmében az elõmeneteli rendszerben történõ várakozási idõ egy évvel történõ meghosszabbítása szerepel. Másodikként ezt a fegyelmi büntetést kapta az igazgató. Amennyiben ön azt állítja, hogy ez nem így van, készséggel megvizsgáltatom az ügyet. És ha valóban nem így történt, akkor korrekciót fogunk elrendelni.

Amiben egészen biztosan igaza van, az az, hogy egy levélre válaszolni kell, akár pozitív, akár negatív intézkedés történt az ügyben. Ha ez nem történt meg, ezért öntõl elnézést kérek.

Amiben valószínûleg igaza van, az az eset bonyolultsága, illetve az eset megítélése során érvényesülõ különféle szempontok. Mindenképpen van egy jogi szempont, van továbbá egy morális és van egy gazdasági, szakmai szempont. A jogi szempont az, hogy az ön által jogos felháborodással emlegetett pornóbotrány ügyében a fegyelmi vizsgálat semmiféle olyan felelõsséget nem tudott feltárni, amelyet ön gyanúként megfogalmazott, hogy tudniillik az igazgató tudott volna arról, hogy itt pornófilmforgatás történt, vagy azt, hogy itt megvesztegetés történt volna. Ha ez történt volna, akkor természetesen büntetõ feljelentés történt volna.

Sajnos, azt kell mondanom, hogy akár így történt, akár úgy, vannak dolgok, amikhez nem szoktak tanút hívni. Ettõl függetlenül, és morálisan önnek abban igaza lehet, hogy e fegyelmi eljárás során, ha nem is sikerült bizonyítani az igazgató tudatos vétkességét, az eset súlyára való tekintettel lehetett volna a fegyelmi büntetés szigorúbb is.

(15.30)

Ez az, amivel szemben viszont azok a szakmai, gazdálkodási érvek álltak, hogy tudniillik a Helikon Kastélymúzem az egyetlen olyan múzem, amelynek a gazdálkodásával problémáink nincsenek, és nem elsõsorban azért, mert pornófilmforgatásra adták ki a kastélyt. Az egyetlen olyan múzeum, amelyet az állag folyamatos romlásától az igazgató meg tudta védeni a kastély fenntartásával anélkül, hogy ez az államnak külön évenként százmilliós kiadásába került volna. Ezek olyan szakmai gazdálkodási szempontok, amelyek meglehet, hogy nem túlzott súllyal estek latba az erkölcsi szempontokkal szemben, ámde latba estek.

Az igaz, a kastélymúzeum közhasznú társasággá történõ átalakítása és az igazgató újbóli kinevezése során talán azt kell mondanom - és ebben megintcsak képviselõ úr és a tisztelt Ház megértését kell kérnem -, hogy a minisztérium kényszerpályán volt. Kényszerpályán volt abból az okból, hogy a vagyonkezelõi szerzõdést a Kincstári Vagyonigazgatóság az igazgatóval mint vagyonkezelõvel már ebben az értelemben kötötte meg. A vagyonkezelõ személyek kijelölésével egyébként a mûemlékvédelmi hivatal is egyetértett. Másodszor azért, mert ugyanannak kell viselnie a felelõsséget a szerzõdésben részletezett feladatoknak és szolgáltatásoknak az eredményes ellátásáért, aki a kht. alapításához szükséges hosszú távú üzleti tervet kidolgozta. Harmadszor, mert a keszthelyi Helikon Közhasznú Társaság a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében általános jogutódja a Helikon Kastélymúzeum költségvetési intézmények. Mindezek a megfontolások egyébként általában is arra ösztönzik a minisztériumot, hogy egy ilyen átalakulás során az elõzõ igazgató megbízatását hosszabbítsa meg, illetõleg nevezze ki õt újra. Ötödször azért, mert a kastélymúzeumban dolgozó közalkalmazottak egy kivételével mind azzal a feltétellel mondtak le közalkalmazotti jogviszonyukról, és léptek át a kht.- ba, hogy a régi igazgató kinevezése öt évre megtörténik. Végül pedig azért, mert az ügyben ugyancsak illetékes Közmûvelõdési és Közgyûjteményi Dolgozók Szakszervezete is kifejezetten ragaszkodott ahhoz, és csak ezzel a feltétellel adta áldását az átalakulásra, hogy a régi igazgató kinevezése öt évre történjék meg.

Mindezek következtében tehát a minisztérium az elõtt a választás elõtt állt, hogy nem alakítja át közhasznú társasággá a múzeumot, megtartja költségvetési intézményként, és ezzel egy példaértékû államháztartási reformlépést elmulaszt, vagy hogy újabb öt évre a régi igazgatót kinevezi, akinek a kinevezése ellen valóban morális megfontolások szólhattak.

Ezt tudom önnek mondani. Mi az elõbbit választottuk, meggyõzõdésem szerint joggal. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage