DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A magyar ember számára a termõföld sok mindent jelent, és a termõföld körül ma Magyarországon úgy tûnik, hogy sok szempontból nincsen rend. Nincsen rend jogilag, nincsen rend adójogilag. Idõnként ha az ember az országot járja és gazdaszemmel néz vagy csak egyszerû turistaként, akkor még azt is látja, hogy a mûveléssel is idõnként bajok vannak - hát itt valamit tenni kell.
Valamit tenni kell - és erre minden egyes eszközt, ami éppen adódik, fel kell használni. Azért szólok éppen a 120. indítvány kapcsán, mert ez az indítvány éppen ebben a kérdéskörben egy lépés, vagy egy lépés szándéka. Már most szeretném jelezni, hogy ez részben egy több lábon álló javaslat, részben pedig említettem egy lépést, tehát további lépések kell, hogy kövessék. És szó ne érje a ház elejét, hogy az elsõ lépés megtételekor nem szólunk a továbbiakról.
Mindenekelõtt szeretném azt elmondani, hogy ennek a személyi jövedelemadó törvényben megjelenõ - vagy reményeink szerint megjelenõ - javaslatnak a másik lába az adózás rendjérõl szóló törvényjavaslatban van, ahol ugyanazok a képviselõtársaink, akik itt ezt a 120. indítványt jegyezték, benyújtottak egy módosító indítványt, ez ott a 38. számon szerepel. Varga képviselõtársam említette, hogy két bizottság támogatja ezt a javaslatot. Szeretném pontosítani. Három támogatja, hiszen az önkormányzati bizottság a másik láb vonatkozásában a támogatását már megadta.
Képviselõtársam azt is mondta, hogy az elõterjesztõ nem támogatja, nem ért egyet vele. Õszintén szólva, természetesen az ajánlás az csak egy ilyen sommázatot tartalmaz, és elemekre vonatkozó álláspontot nem tud közvetíteni. Az elõterjesztõ, legalábbis a mezõgazdasági bizottság ülésén úgy nyilatkozott, hogy kizárólag - és most a 120. indítványról beszélek - kizárólag az ezen javaslatsor (5) bekezdésében megfogalmazottakkal nem ért egyet. És hát mivel azzal nem ért egyet, ezért nyilván ez most úgy jelenik meg, mintha az egésszel nem értene egyet. Mégpedig költségvetési megfontolásokból nem értett egyet az (5) bekezdéssel a Pénzügyminisztérium képviselõje, nevezetesen azért, mert ez bizonyára többlet adatfeldolgozással és ezáltal többlet munkaerõvel, többlet papírral, többlet géppel, satöbbivel jár. És itt térnék arra vissza, hogy nemcsak két lábon álló indítványról van szó, hanem itt több lépésbõl álló indítványról van szó. Lényegét tekintve, amikor errõl a kérdéskörrõl az elõkészítés során - és nem a törvényjavaslat benyújtásakor, hanem már korábban is - folyt a polémia, akkor nem ez a javaslat fogalmazódott meg, hanem az, hogy valahol teremtõdjék meg a helyi érdekeltség a tekintetben, hogy az a kusza helyzet, ami a zsebszerzõdések, ami az illegális haszonbérletek, ami a földtulajdonjog és földbirtoklás, földhasználat tájékán egyáltalán van, az valahol terelõdjék be a helyi önkormányzatokhoz - és ennek az adó-megközelítése úgy hangzott, hogy váljék helyi adóvá a földhaszonbérletbõl fizetett, földhaszonbérleti díj után fizetett adó. Na most, ez valamely oknál fogva elesett, mert végül is a helyi adótörvény módosítását nem kezdeményezte a kormány, ugyanakkor semmi nem indokolja, hogy ne tegyük meg az elsõ lépéseket ebben az irányban.
(20.00)
Márpedig éppen az az (5) bekezdés, amirõl mi szólunk, azokat a feltételeket teremti meg, amivel késõbb a helyi adóvá tételére ennek az egész ügyletnek, bizonyos információkkal is azonnal együtt jár.
Márpedig úgy gondolom, abban mindenki egyetért ebben az országban, hogy valahol a feketegazdaság gyökereit el kell vágni, és hogyha a földhasználat dolgában ezt meg tudjuk tenni, akkor az erre irányuló lépéseinket tegyük is meg. Természetesen a feketegazdaság nemcsak azzal ártalmas, hogy egyáltalán van, hanem azzal is ártalmas, hogy a legális szereplõk számára olyan versenyhátrányokat teremt, amelyeket igazából nem tudnak ledolgozni.
Most ugye 1996-ot írunk, a földbérleti díj jelenlegi szabályozása oda hat, hogy a legális szereplõk, akik kifizetõként kénytelenek adót levonni, lassan-lassan nem képesek versenyezni azokkal a mezõgazdasági termelést folytatókkal, akiknek - hát mondjuk - ilyen terhe nincsen, tekintettel arra, hogy a feketegazdaságban vannak. Ennek az enyhítését, illetõleg reményeink szerint a felszámolását is célozza az a 120. pontban szereplõ indítvány, amirõl itt most a vita folyik. Gyakorlatilag kifizetõ jogállásától függetlenül mindenki esetében 20 százalékos forrásadóssá teszi ezt a bizonyos bérleti díjat.
Úgy gondolom, hogy ez a versenysemlegesség irányába tett jó lépés, és ezt azért is el kell mondani, mert vélhetõleg most így november- december tájékán, amikor az idei bérleti díjak kifizetése adott esetben szóba kerül, és a következõ évi kötések is szóba kerülnek, akkor nem árt, hogyha minél többen tudnak róla, hogy jövõre ez a rendszer olyként változik, hogy akik legálisan adják ma bérbe földjüket, azokat a hátrányokat nem kell elszenvedniük a jövõ évi bérbeadások folyamatában.
Én úgy gondolom, hogy az elõterjesztõ álláspontját a bizottságok megalapozott véleménye még alkalmas lesz módosítani és abban is bízom, hogy a tisztelt Ház - belátván e lépéssor fontosságát - támogatni fogja e lépéssor elsõ elemeit, mind a személyi jövedelemadó törvényben, mind pedig az adózás rendjérõl szóló törvénybe való megjelenítésben. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)