BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Pál képviselõtársam fölhozott valamit, csak elfelejtette elmondani az elõzményt.
Annak idején, amikor a rendszerváltozás bekövetkezett volna - vagy bekövetkezhetett volna -, általános megállapodás volt mindkét oldalon, hogy nem revolúciós, hanem evolúciós fejlõdésen megy át az ország.
A '80-as években Magyarországon egy halom olyan szakcsoport alakult, amely saját pénzébõl - nem a tag pénzeinek ellopásából, saját pénzébõl - befektetéseket eszközölt a szövetkezet területén. Kérdezem én felelõsen, mi a jobb megoldás? Otthagyni - most tessék körülnézni, a Budapest környéki szövetkezetek jó példát adnak arra, hogy mi történt az ültetvényekkel -, vagy pedig azt mondani a tagoknak: emberek, ti bíztatok valamiben, beruháztatok, itt van, tessék, megvehetitek a földet is.
Kérdezem én: az önök által hirdetett fejlõdési - vagy nem tudom, minek nevezzem - modellbe melyik illeszthetõ be jobban? Az, hogyha azt mondom, beruháztál, legyél a tulajdonos? Vagy - az utóbbi idõk inkább azt mondják, hogy az önökébe az illeszthetõ be - majd mi elvesszük, és odaadjuk valakinek, aki a mi emberünk. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)