NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar- román alapszerzõdés kérdése az elmúlt hetekben és hónapokban a legjelentõsebb külpolitikai vitát képezte a kormány és az ellenzék között. A nézetkülönbségek ismertek, álláspontunk változatlan, miszerint az alapszerzõdést tartalmatlannak tartjuk, amely kong az ürességtõl, rosszul idõzítettnek és mind tartalmi, mind eljárási értelemben a magyar-magyar kapcsolatok jövõje és a régi jó stabilitása szempontjából ártalmasnak.
Nem szólnék, ha újabb váratlan aknára nem bukkantunk volna a napokban, amely a hamarosan napirendre kerülõ egész ratifikációs folyamatot érzékenyen érintheti. A román kormány ugyanis a parlament elé terjesztett ratifikációs csomagban elhelyezett egy, az alapszerzõdést értelmezõ indoklást. Hasonló ez az eljárás ahhoz, amit a szlovák kormány tett, amikor Párizsban az alapszerzõdés aláírási ceremóniájának kezdete elõtt 10 perccel átnyújtotta a magyar külügyminiszternek azt a bizonyos értelmezõ nyilatkozatot, majd a szlovák parlament az alapszerzõdés ratifikálása alkalmával megerõsítette az alapszerzõdés mellett ezt az értelmezést is.
A román kormány értelmezése a következõket tartalmazza. Egy: a magyar nyelv nyilvános használatáról szóló szakaszát az alapszerzõdésnek Bukarest így értelmezi; a "nyilvános" kifejezés azt jelenti például, hogy nyilvános helyen, a szabadban, más személyek jelenlétében, de semmi esetre sem vonatkozik a közigazgatási hatóságokkal való kapcsolatra. Meg kell jegyeznem, hogy a magyar nyelv úgynevezett közéleti használatáról és az úgynevezett nyilvános használatra a magyar kormány az augusztus 23-i stilisztikai szövegegyeztetés során hátrált le. Mikor az ügyet a parlamentben szóvá tette a Fidesz, a magyar külügyminiszter kijelentette, hogy a lényegi eltérések nem a két szövegváltozat között vannak. Amennyiben a magyar fél a kisebbségek nyelvének közéleti használatához ragaszkodik, akkor a román és a magyar értelmezés szöges ellentétben áll egymással.
Másodszor: a román fél szerint a kisebbségi cikkelyeknek származékos újradefiniálási szerepe van, tehát nem teremtenek újabb jogokat azokon túl, amelyeket Románia alkotmánya és az ország által elfogadott nemzetközi kötelezettségek elõírnak. Ha jól értem, ezek szerint Románia már az alapszerzõdés megkötését megelõzõen teljesítette minden, a szerzõdésbe belefoglalt kötelezettségét a kisebbségi jogok terén, illetve visszautasít minden kisebbségi vonatkozású jogigényt, ami az alapszerzõdésre hivatkozik. Ez a nézet szemben áll azzal a hivatalos magyar állásponttal, miszerint az alapszerzõdés fontos hivatkozási alap és eszköz a romániai kisebbségi jogok kiterjesztése és érvényesítése során.
Harmadszor: figyelemre méltó, hogy Bukarest milyen szerepet szán az alapszerzõdés ellenõrzésére hivatott, kétoldalú szakértõi vegyes bizottságnak. Mindkét kormány azt nevez ki a bizottság tagjává - idézem: "akit akar". A bizottság egy kölcsönösen tájékoztató, gondolkodó, elemzõ szerv, és nem lesz olyan szerv, amely véleményezi az elfogadott olyan törvénytervezeteket vagy közigazgatási döntéseket, amelyek érintenék a kisebbségek érdekeit.
Joggal vetõdik fel a kérdés, hogy akkor a magyar fél miként fogja biztosítani a kisebbségek részvételét a szervben, és a vegyes bizottság révén ellenõrizni az alapszerzõdés végrehajtását?
Negyedszer: meg kell említenem az elhíresült 1201. Európa tanácsi ajánláshoz fûzött újabb értelmezést. A kollektív jogokat és az autonómia jogát érintõ lábjegyzet véget vet - idézem: "a kisebbségek egyes képviselõi által megfogalmazott túlzó, indokolatlan igényeknek, amely igények természetükbõl fakadóan feszültséget teremtenek és instabilitáshoz vezetnek." Ezek szerint a román fél mégsem tényrögzítõ szerepet tulajdonít a lábjegyzetnek, hanem szûkítõ értelmezésként fogja fel.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A román félnek a magatartása a nemzetközi szerzõdések megkötésérõl szóló bécsi egyezménybe és a nemzetközi jog elemi normáiba ütközik. A ratifikációs folyamat során ugyanis nem megengedhetõ a szerzõdés tartalmával ellentétes magatartás folytatása. A román parlament elé terjesztett egyoldalú, értelmezõ kormánydokumentum tartalma márpedig ellentétben áll a szerzõdés szövegével.
(15.40)
Az értelmezési háború (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) - befejezem, elnök úr, utolsó mondat - az alapszerzõdés rövid távú integrációs hozadékát pillanatok alatt látványosan semmissé teheti, ezért (Az elnök pohara kocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) felszólítjuk a kormányt, hogy haladéktalanul kérjen magyarázatot erre az értelmezõ (Az elnök pohara kocogtatásával újból jelzi a felszólalási idõ leteltét.) dokumentumra. Köszönöm szépen. (Taps.)