DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Október elején 25. kongresszusát tartotta Ljubljanában az Európai Kereszténydemokrata Unió. A kongresszus megállapításai indokolják a tisztelt Ház néhány perces figyelmét. A záródokumentum címe "Stabilitás és biztonság, haladás az új Európa számára". A címben foglalt célok csak akkor érhetõk el, ha Európa egyesülési folyamata nem áll meg. Az államok közti problémák nem kezelhetõk sem a nemzeti érzés túlfûtésével, sem csupán kétoldalú tárgyalásokkal. Az Európai Közösség viszont alkalmas súlyos feszültségek kezelésére is.
Közép- és Kelet-Európa országai számára az Unióba való törekvés nem frissen megszerzett szuverenitásuk elvesztését jelenti - mint az a Varsói Szerzõdésben volt -, most a szuverenitás egy jól meghatározott darabjának a társulás tagjaival való önkéntes megosztásáról lesz szó. Európa egyesülési folyamata nem jár a nemzeti kultúrák elsorvasztásával sem. A kongresszus hangsúlyozza, hogy az önálló országok s önkéntes uniója növeli a nemzeti kultúra szabadságát és kiteljesedését. A kongresszus nem úgy tekintett a belépni szándékozókra, mint hívatlanokra, akiket valamilyen erkölcsi kényszer hatására, de vontatottan és vonakodva fogad be. A bõvítés az Uniónak is érdeke. A mi belépésünkkel az Uniónak nemcsak a terhei nõnek meg, hanem belsõ piaca és politikai ereje is.
(8.50)
A csatlakozási tárgyalásokon tudnunk kell, hogy eltérõ gazdaságú, erejû tárgyalópartnerek is egyenrangúan vehetnek részt egy folyamatban, ha a kölcsönös érdekeket felismerik és elismerik. A kongresszus nem számolt azzal, hogy az összes jelentkezõ egyszerre, egy idõben tagja lesz az Európai Uniónak vagy a NATO-nak. A kimaradóknak garanciát kell kapniuk, hogy az integráció folyamata nem áll le. Nekünk magyaroknak nem érdekünk, hogy az úgynevezett schengeni határok ott emelkedjenek a mi határainknál.
Örömünkre szolgál, ha némelyik szomszédunkkal együtt kerülünk felvételre, de ha számunkra elõbb is nyílik lehetõség, senki kedvéért nem fékezzük a folyamatot. A második hullámban érkezõ országok viszont számíthatnak arra, hogy felvételük biztos támogatói leszünk. Nemzeti érdekünk, hogy adminisztratív akadályok ne válasszanak el bennünket a történelem hordalékaként kialakult határok túloldalán élõ testvéreinktõl.
A kongresszusi határozat kisebbségérõl szóló részének címe: A kisebbségi jogok tisztelete erõsíti a stabilitást és a biztonságot. A volt Jugoszlávia területén zajló polgárháború és etnikai tisztogatás fájdalmasan mutat rá az agresszív nacionalizmus következményeire. A kisebbségi jogok biztosítása nélkül nincs konfliktusmentes Európa.
A szubszidiaritás Európa-szerte elfogadott elve szerint a nemzeti kisebbségnek elidegeníthetetlen joga van önazonosságához, és ahhoz, hogy élõ kapcsolatot tartson a vele egy nyelvet beszélõ más országbeli közösségekkel. Alapjog az is, hogy kellõ számban képezzenek tanárokat a nemzeti kisebbség anyanyelven oktató iskolái számára.
A nemzeti kisebbségek tagjaitól elvárható, hogy megbízható állampolgárok legyenek, ugyanakkor minden többségi nemzetnek látnia kell, hogy az elavult nemzetállam nem a végsõ állomás az államszervezés horizontján.
Tisztelt Ház! Az Európai Unió alapjait lerakó kereszténydemokraták kongresszusa úgy látta, korunk kihívásaira elsõsorban ez a politikai erõ tud megfelelõ feleletet adni. A kongresszus bizakodva nézett a jövõbe, a bizakodást az ausztriai választások máris indokolták. Ma Ausztria legerõsebb pártja testvérpártunk, a kongresszusi határozatokat velünk együtt megszavazó Osztrák Néppárt.
A határozatok megszavazásában - a kisebbségi részekben is - a Román Nemzeti Parasztpárt is társunk volt. Reméljük, hogy az õ elõretörésük - a romániai baloldalnak az alapszerzõdéssel adott indokolatlan magyar kormánytámogatás ellenére - töretlenül folytatódik. A kereszténydemokraták nemcsak Nyugat-, hanem Közép- és Kelet-Európában is békés és az emberi, kisebbségi jogokat tiszteletben tartó világban érdekeltek.
Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)