DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház, ha szabad Háznak nevezni. A differenciált szankciórendszer minden jogi kultúra fokmérõje. A büntetõjog eszközéhez akkor kell nyúlni felfogásom szerint, amikor arra szükség van, de ezt az ultima ratiót megelõzõen is be kell építeni a rendszerbe, általában az állattartás rendszerébe, és különösen a veszélyes kutyák tekintetében a jogérvényesítés eszközeként az úgynevezett közigazgatási jellegû szankciókat is.
Ezt az elvet kövctte a tisztelt Ház, amikor az állategészségügyrõl, a természetvédelemrõl szóló és egyéb más törvényekbe is beépítette a közigazgatási bírság intézményét. Ennek a szankciónak ugyanis a büntetõjogtól és a szabálysértéstõl való eltérése abban áll, hogy nem egy felróható magatartás, tehát szándékosság vagy gondatlanság feltételezésével, hanem az úgynevezett objektív felelõsség alapján lép fel a szabálytalankodókkal szemben, legyenek ezek természetes, vagy akár jogi személyek.
A természet védelmérõl szóló törvényt modellértékûnek tekinthetjük ez esetben, hiszen e törvényi szabályozással kettõs célt kívánunk elérni: az élet- és vagyonbiztonság védelmét és az állatok kíméletét. Amikor a természetvédelmi bírság mint közigazgatási szankció, vagyoni szankció beépül a rendszerbe, nyíltan megfogalmazza azt, hogy ez a felelõsségi forma nem zárja ki a szabálysértési, a büntetõjogi felelõsségre vonás alkalmazását, és lehetõséget nyújt az egyedi határozatok érvényesítésének más módjára is. Ez a többszörös szûrõbetét szolgál véleményünk szerint arra, hogy hálójában megakadjanak a jogellenes cselekmények, igazából a jogérvényesítésre sarkalljanak úgy, hogy ne kerüljön sor olyan cselekményre vagy eseményre, amelyre a jog súlyosabb büntetéssel fenyeget.
Képviselõtársaim! Ugyancsak a természetrõl szóló törvény nyomán úgy gondolom, helyes a kormányrendelet szabályozási körébe utalni az általunk, a benyújtott kapcsolódó módosító javaslatban megfogalmazott közrendvédelmi bírság részletes szabályainak megalkotását. Annál is indokoltabb ezt a kormányra bízni, mivel a veszélyessé nyilvánítást is kormányrendelet foglalja majd magába.
(19.20)
A veszélyes kutyák tartásával és más, ezzel kapcsolatos eljárási szabályokkal együtt okszerû tehát, hogy ehhez igazodjon a bírság mértéke, módja és így tovább. Az is fontos, hogy e bírságösszegeket ne kezeljük pusztán az állami bevétel újabb forrásaként. Az államigazgatási bírság lényege, hogy a befolyt összeget a közigazgatás mûködésére kell fordítani, az úgynevezett közfeladatok ellátásának javítására kell felhasználni. Az adófizetõ polgárok joggal elvárják tõlünk, hogy a szabálytalankodók által megfizetett bírságnak tehát érzékelhetõ funkciója legyen. Ezt a funkciót, ennek mibenlétét mi a veszélyes kutyákkal szembeni közigazgatási tevékenységben látjuk, figyelemmel arra, hogy az állategészségüggyel karöltve a hatósági jogalkalmazó tevékenység, az ezzel kapcsolatos valamennyi hatósági intézkedés a jegyzõ hatáskörébe kerül. Fontos, hogy az önkormányzatok e többletfeladathoz önálló bevételre is szert tehessenek. Ezek a források részben a miniszteri rendeletek által megállapított eljárási díjak lesznek, részben pedig forrásként biztosítanunk célszerû számukra a közigazgatási bírságok befolyt összegét is. Mint ahogyan azt a már többször emlegetett más törvényekben is megtettük. Éppen ezért a kapcsolódó módosító javaslatunkban a 3. §-t új, (5) és (6) bekezdéssel kívánjuk kiegészíteni, amelyben a közrendvédelmi bírsággal és az ezzel kapcsolatos szabályokkal foglalkozunk.
Tisztelt Képviselõtársaim! Kérem, hogy a hétpárti módosító javaslatokkal és az imént említett kapcsolódó módosító javaslatokkal együtt a Selmeczi-Kövér önálló képviselõi indítvánnyal kezdeményezett törvényt azzal a felelõsséggel támogassák, melyet a jogalkotói szándékunk szerint a közrend és a jogkövetõ állampolgárok védelme megkíván. Köszönöm. (Taps.)
105