DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselõ Úr! Az interpellációban elmondott konkrét eset kapcsán egy olyan általános következtetést von le, hogy az állampolgárok jogbiztonsága ma Magyarországon veszélyeztetve vagyon. Jogsértések persze elõfordulnak, mindnyájan tudnánk rá példákat mondani, a jogellenes cselekményeket azonban még a legfejlettebb jogállamokban sem tudták kiküszöbölni, és valószínûleg soha nem is fogják tudni. Nem akarom én bagatellizálni azt, ami Tiszakeszi község határában történt, de képviselõtársammal ellentétben óvnék attól, hogy messzemenõ következtetéseket vonjak le a jogbiztonság hazai helyzetét illetõen ebbõl az esetbõl. A jogbiztonságot természetesen - az állampolgárok jogi biztonságérzetét - bizonyos mértékig minden jogsértés veszélyezteti. Amikor azonban jogbiztonságról beszélünk, arról is szó van, hogy a jogsértõ minden esetben számolhasson tettének ránézve hátrányos következményeivel, illetve a megsértett fél bízhasson abban, hogy sérelme a jog által orvoslást nyer. Nézzük tehát a meglévõ hatályos joganyagot: mit tett ennek a biztosítása érdekében?
Az ön által elmondott tényállás azt sugallja - és ön is elmondta ezt -, hogy itt önbíráskodás történt. Valóban, az elmondottak alapján megállapítható a büntetõ törvénykönyv 273. §-ának (1) bekezdése szerint megfogalmazott önbíráskodás büntetõjogi tényállása, mely akkor valósul meg, ha valaki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igényének érvényt szerezzen, mást erõszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy tûrjön el. Meg kell azonban mondanom, hogy sem májusban, sem a mai napig, sem a területileg illetékes Tiszaújvárosi Rendõrkapitányságra, sem a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendõr-fõkapitányságra feljelentés, bejelentés nem érkezett.
A jog nemcsak a büntetõjogi védelmet ismeri ilyen az magatartásokkal szembeni védekezésre, hiszen rendelkezésre áll a polgári törvénykönyv 190-192. §-ában megfogalmazott birtokvédelem, ami egy jól bevált jogeszköz néhány száz év óta. Ez a jogszabály meghatározza a birtokosnak a birtoka ellen irányuló támadás elhárításához szükséges intézkedést, az úgynevezett jogos önhatalom intézményét, de annak korlátait is, amikor kimondja, hogy az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó idõveszteség magát a birtok védelmét hiúsíthatná meg.
Ha jogos önhatalom alkalmazására nincs lehetõség, akkor ugyancsak hatékony eszköz az eredeti birtokállapot helyreállítására vagy a zavarás megszüntetésére - és viszonylag gyors is - a közigazgatási úton történõ birtokvédelem, amely a jogsértés bekövetkeztétõl számított egy éven belül vehetõ igénybe.
(15.40)
Ezt az illetékes községi, városi, illetve fõvárosi kerületi jegyzõnél kell kezdeményezni. Ettõl függetlenül azonban a birtokos közvetlenül is kérhet védelmet a bíróságtól, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás. Ezen kívül még, továbbá ugyancsak a polgári törvénykönyv ismeri a kártérítés intézményét és ennek a kötelezését, amikor is a birtoksértõ köteles megtéríteni a magatartásával okozott kárt, ami ugyancsak a bíróságra tartozik.
Végül a termésföld haszonbérletére vonatkozó szabályok is pontos eligazítást adnak a tekintetben, hogy a haszonbérbeadó jogszerûen gyakorolta-e felmondási jogát, illetve felmondása alapján a haszonbérlet megszûntnek tekinthetõ-e, s milyen idõponttól, ehhez képest jogszerû volt-e a bérbeadó eljárása.
Az elmondottakból talán kitetszik, hogy jó néhány jogi eszköz áll rendelkezésére a polgároknak, magánszemélyeknek, jogi személyeknek arra, hogy a jogos birtokukat megvédjék, megtartsák, illetve visszaszerezzék. Ennek következtében az igazságügyi kormányzat és a kormány egyetlen tagja sem mondhat mást, mint azt, hogy a rendelkezésre álló hatályos jogszabályok igénybevétele és jogi út alkalmazása megfelelõ eszköz, ezek alkalmazása már a jogalkalmazó szervek joga és egyben kötelezettsége is. Miután egyéb hivatalos adat nem áll rendelkezésre, s a bíróságok, esetleges bírói eljárások kimenetelét semmilyen tekintetben nem kívánja a kormány vélemény- alkotásával befolyásolni, ezért engedje meg, képviselõ úr, hogy magáról az esetleges el nem indított per kimenetelérõl ne nyilatkozzam. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)