AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A magyar lakáshelyzetben a '60-as évek végétõl húsz év alatt gyors és jelentõs javulás következett be. Ennek következtében a gazdasági fejlettségünkhöz képest a lakásszféra helyzete a legtöbb mérhetõ mutató alapján jónak tekinthetõ. Miután a magyar társadalomban megállt a háztartások számának növekedése, a lakásállomány mennyiségi szempontból megfelelõ, miközben a térbeli elhelyezkedéssel és a minõséggel gondjaink vannak. A lakások száma, mint ismert, meghaladja a 3 millió 900 ezret. Ezzel 100 családra több mint 100 lakás jut. Ugyanakkor a lakások 16 százalékából hiányzik az ivóvízellátás, 52 százaléka pedig nincs bekapcsolva a csatornahálózatba. A lakásmobilitás nagyon alacsony. Jelentõs problémát okoznak az elmaradt felújítások, különösen a nagyvárosokban. Nem megoldott a jelentõs családi támogatással nem rendelkezõ fiatalok elsõ lakáshoz jutásának gondja.
Tisztelt Ház! Ma Magyarországon a lakás megvásárlását, építését, korszerûsítését vagy felújítását a családok döntõ többsége nem tudja rendelkezésre álló folyó jövedelmébõl azonnal kifizetni. Ez persze a fejlett piacgazdaságokban sincs másként. A lakástulajdon megszerzésének, valamint felújításának finanszírozásában minden országban fontos szerepet tölt be a kölcsönforrásokat nyújtó pénzügyi közvetítõ rendszer. Magyarországon a lakás célú hosszú lejáratú hitelek iránti potenciális kereslet különösen magas, mivel a bérlakásszektor aránya a lakásállományon belül alacsony, a lakásárak és a jövedelmek közötti rés pedig igen széles: minimum hat év jövedelme szükséges egy átlagos lakás megvásárlásához.
Az olyannyira szükséges lakáshitelezést azonban jelenleg számos tényezõ korlátozza, illetve akadályozza. A hosszú évek óta magas infláció magasan tartja a kamatlábakat. Ennek következtében a hitelfelvevõk kamatterhe és a bankok hitelezési kockázata nagy. A bankok szempontjából az ügyfelek alacsony és bizonytalan jövedelme, illetve a munkanélküliség veszélye kétségessé teheti a magas terhek viselését. A hosszú futamidejû lakáshitelek finanszírozását megnehezíti a hosszú távú források hiánya. Így Magyarországon jelenleg egészségtelenül alacsony mértékûre süllyedt a kölcsönforrások szerepe a lakásépítkezések finanszírozásában. Szeretném leszögezni, a lakásépítkezések megindult növekedésének további jelentõs és tartós dinamizálását nem lehet és nem is célszerû költségvetési forrásokra alapozni. A közelmúltban elfogadott lakásfinanszírozási kormánykoncepció szerint jelenleg az állam legfontosabb célja a lakásfinanszírozási rendszer fejlesztéséhez szükséges intézményi és szabályozási feltételek megteremtése. Emellett persze fontos a szinten maradó költésvetési támogatások hatékonyabb felhasználása, így különösen a rászorultsági alapon nyújtott kedvezmények arányának emelése is. A közvetlen állami beavatkozás súlypontja a következõ idõszakban a fiatalok elsõ lakáshoz jutásának támogatása, a többszintes városi lakásállomány rehabilitációja és a mobilitás élénkítése lehet.
Ennek érdekében a kormány fenn kívánja tartani a lakásépítési kedvezményt és más támogatásokat is. A lakásfinanszírozási koncepció szerint meg kell indítani a többlakásos épületállomány felújítását a tulajdonosok, a települési önkormányzatok és a központi kormányzat együttmûködésére épülõ programok segítségével. A lakásfinanszírozási koncepció leszögezi azt is, hogy a lakás célú támogatásokat elsõsorban azoknak a rétegeknek kell nyújtani, amelyek a társadalmilag még elfogadható minimális színvonalon sem képesek lakhatásukat saját erejükbõl megoldani. A rászorultságon alapuló támogatások egy részét a helyi önkormányzatok döntéseit alapján, a társadalmi részvétel és nyilvánosság mellett szervezett programok keretei között kell odaítélni. A helyi önkormányzatok képesek a családok életkörülményeinek vizsgálatára, ezért az önkormányzatok szerepének növelése érdekében az erre szolgáló költségvetési eszközöket emelni kell.
Tisztelt Ház! Az intézményrendszer kiépítése szempontjából alapvetõ feladat a jelzálogjog megfelelõ érvényesítésének biztosítása, az ingatlan- nyilvántartás fejlesztése, az építésügyrõl szóló törvény megújítása és az országos építésügyi szabályzat korszerûsítése. A számítógépes ingatlan- 17 nyilvántartás kialakítása és földhivatalok mûködési feltételeinek javítása már folyamatban van egy PHARE-program keretében. A lakásfinanszírozási rendszer fejlesztése érdekében a magyar kormány 1994-ben programszerzõdést kötött az Egyesült Államok kormányának képviseletében eljáró Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Hivatallal. Ennek keretében amerikai szakértõk segítséget nyújtanak a programban részt vevõ bankoknak a lakáshitelezéssel kapcsolatos kérdésekben, többek között a halasztott kamatfizetési hitelkonstrukció kidolgozásában. A program alapján várhatóan 60 millió dollár, körülbelül 10 milliárd forint hosszú lejáratú kölcsön felvételére is sor kerül, amelyet a bankok fognak továbbkölcsönözni a lakosságnak lakáscélok finanszírozására.
(16.20)
A korszerû lakásfinanszírozás intézményi rendszerének alapvetõ, új elemei lesznek egyrészt a lakás-takarékpénztárak, másrészt a jelzálog-hitelintézetek. Szeretném aláhúzni, jól mûködõ lakásfinanszírozási rendszer csak nagymértékû és hosszú távú lakáshitelnyújtáson alapulhat. Fejlett finanszírozás esetében a jelzálog-hitelintézettõl, illetve más hitelintézettõl felvett jelzálogkölcsönöknek a lakáshoz jutás költségeinek 60-70 százalékát kell fedeznie. A fennmaradó részt, a lakásár körülbelül 30 százalékát pedig éppen a lakás-takarékpénztárak tudják biztosítani a megtakarítóknak.
Tisztelt Ház! A lakás-takarékpénztárak létrejöttét szolgálja az új, a törvényjavaslatban szereplõ zárt elõtakarékossági konstrukció kialakítása. A lakás-takarékpénztárak rendszerének kiépülése és a lakás célú elõtakarékosság állami támogatása arra ösztönöz, hogy korlátozott mértékû állami szerepvállalás mellett a lakosság saját maga teremtse elõ a lakáshelyzetének javításához szükséges forrásokat. A lakás-takarékpénztárak rendszere Európa több országában évtizedek óta biztonságosan mûködik. Egy ilyen rendszer létrehozása ugyanakkor olyan, nem a támogatás mértékében közvetlenül megragadható, hanem a rendszer melletti tartós állami elkötelezettséget jelent, amely mindenféle biztonságot jelent arra nézve, hogy a megtakarítási idõszakot követi a hitelfelvételi lehetõség.
A törvényjavaslat szerint a lakás-takarékpénztár olyan szakosított hitelintézet, amely alaptevékenységeként lakás-elõtakarékossági szerzõdések alapján betétgyûjtést és lakás célú hitelek nyújtását végzi. Miután e hitelintézetek zárt rendszerben mûködnek, más üzletág kockázata nem veszélyezteti az alaptevékenységet. A források szigorú elkülönítése lehetõvé teszi, hogy a kamatok mindkét oldalon eltérjenek a piaci kamatszinttõl. Mind a betéti oldalon, mind a hitel esetében a kamatlábak alacsonyak, mértékük elõre rögzített, nem változtatható a szerzõdés idõtartama alatt. A konstrukció lehetõséget teremt arra, hogy az ügyfél minimálisan négyéves megtakarítási idõ után egy elõre kalkulálható, állandó terhet jelentõ hitelforráshoz jusson. Az állam a betétek alacsony hozamának kiegészítése érdekében támogatást nyújt a lakás-elõtakarékoskodóknak. Ez elengedhetetlen annak érdekében is, hogy az ügyféltõl betétet gyûjtõ, majd azt felszabadító és hitelt nyújtó pénztár fizetõképessége egyensúlyban maradjon. A támogatással növelt összeg felhasználási lehetõsége széles körû. Igénybe lehet venni lakás és lakótelep3 vásárlásához, lakásépítéshez, -felújításhoz, -bõvítéshez, -korszerûsítéshez, - helyreállításhoz, valamint közmûvek és kommunális létesítmények kialakításához. Felhasználható továbbá társasházi lakások tulajdonosainak és lakásszövetkezetek tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújításához és korszerûsítéséhez, valamint az elõbb felsorolt célok finanszírozására a hitelintézettõl felvett kölcsönök kiváltásához is.
Az új támogatási forma felváltja a lakás célú megtakarítás alapján igénybe vehetõ jelenlegi törlesztési támogatást. Az OTP-nél és a takarékszövetkezeteknél ma kínált konstrukciók iránt igen alacsony az érdeklõdés, miután a támogatott különkölcsönt csak új lakás építéséhez, vásárlásához, illetve lakásbõvítéshez vehetõ fel. Bár a jelenlegi rendszerben is a piaci hitelnél sokkal alacsonyabb a különkölcsön törlesztési terhe, a támogatás következtében az új konstrukció várhatóan vonzóbb lesz a mainál, mivel feltételei az egész szerzõdéses idõszakra rögzítettek, továbbá sokkal szélesebb az igénybevételi lehetõsége. A lakás-takarékpénztárak segítségével ____________________ 3 Így? 18 úgy szélesednek ki a lakásfinanszírozáshoz rendelkezésre álló források, hogy egyidejûleg várhatóan növekszik a lakosság megtakarítása.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslatban szereplõ lakás-elõtakarékossági konstrukció mûködését szeretném konkrétan is bemutatni. A lakás- takarékpénztárak lakás-elõtakarékossági szerzõdést kötnek ügyfeleikkel. E szerzõdés olyan betétszerzõdés, amely egyben hitelígérvényt is tartalmaz. Az ügyfél vállalja, hogy egy általa megválasztott összeget, például 5 ezer forintot legalább négy éven keresztül havonta betétként elhelyez a pénztárnál. A lakás-takarékpénztár pedig arra vállal kötelezettséget, hogy a betétösszeg függvényében kölcsönt nyújt a megtakarítónak alacsony, elõre rögzített hitelkamat mellett, kizárólag lakás célú felhasználásra. A betétre a lakás- takarékpénztár kamatot ír jóvá. Az egyes pénztárak által kínált kamatkondíciók különbözõk lehetnek. A szervezõdõ pénzintézetek tervei szerint a betéti kamat 3 százalék, a hitelkamat pedig mindössze 6 százalék lesz. Állami támogatás csak olyan konstrukcióhoz kapcsolódik, ahol a lakáskölcsön kamatlába nem haladja meg a 10 százalékot. Az állami támogatás éves rendszerességgel az elõtakarékoskodó betétszámláján kerül jóváírásra. A támogatás mértéke az adott megtakarítási évben az ügyfél által befizetett betét 30 százaléka, legfeljebb azonban évenként 36 ezer forint.
A példában szereplõ havi 5 ezer forintos megtakarítás mellett mindegyik évben 12 x 5, vagyis 60 ezer forint betételhelyezés történik, az ehhez tartozó támogatás évente az adott évben befizetett 60 ezer forint 30 százaléka, azaz 18 ezer forint. Így havi 10 ezer forintos betételhelyezés esetén lehet elérni a legmagasabb, 36 ezer forintos évi támogatást. Az igénybe vehetõ lakáskölcsön nagysága általában a kamattal és a támogatással növelt betétösszeggel egyezik meg, de a lakás-takarékpénztárak kínálhatnak olyan konstrukciót is, ahol a hitelösszeg ennél magasabb.
Havi 5 ezer forintos megtakarítás esetén az említett 3 százalékos betéti kamat mellett a betétösszeg 5 évi takarékoskodás után támogatással eléri a 420 ezer forintot, a lakáskölcsönnel együtt pedig azonos hitel esetén összesen 840 ezer forint áll a megtakarító rendelkezésére.
Hasonló feltételezések mellett 7500 forintos havi betétbefizetésnél 1260 ezer forint, 10 ezer forintos befizetésnél pedig 1 680 ezer forint hitellel növelt saját erõ eredményezõdik. Így lakásépítésnél vagy -vásárlásnál a kiadásoknak egy számottevõ részét képes fedezni a lakás-takarékpénztári forrás. Számításom szerint például 7500 forintos megtakarítást alapul véve Budapesten egy 60 négyzetméteres lakás körülbelül 30 százalékát, vidéken pedig megközelítõleg 37 százalékát lehet majd finanszírozni e forrásból. A hiányzó rész elõteremtésének pedig például az új konstrukciói jelzáloghitel révén lehet majd forrást találni. Természetesen kisebb építési munkálatok esetében - például korszerûsítésnél vagy lakáscserénél - az összes költség finanszírozására elegendõ lehet a lakás-takarékpénztároktól kapott, illetve ott összegyûjtött összeg.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat szerint lakás-takarékpénztár alapítására, mûködésére, valamint felügyeletére a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, már benyújtott törvény rendelkezéseit kell majd alkalmazni. A hitelintézeti törvény mint kerettörvény az általános szabályokat tartalmazza, míg a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény speciális kiegészítõ rendelkezéseket ír elõ. A törvényjavaslat célja a zárt rendszerben mûködõ lakás-takarékpénztárak hosszú távú, stabil mûködésének biztosítása és a betétesek védelme. A biztonságos mûködés érdekében a felügyeletnek a lakás- takarékpénztárak esetében más hitelintézetekhez képest szélesebb körû ellenõrzést kell lefolytatnia mind az engedélyezésnél, mind a folyamatos mûködés felügyeleténél.
A javasolt szabályozás szerint a lakás-takarékpénztárral kötött lakás- elõtakarékossági szerzõdés alapján az ügyfél elõre meghatározott rendszerességgel vagy elõre egy összegben betétet helyez el a pénztárnál. Minimálisan négyéves megtakarítási idõ után a hitelintézet az általános szerzõdési feltételekben meghatározott módszer szerint lakáskölcsönt nyújt az elõtakarékoskodónak. A megtakarítónak kétéves megtakarítási idõ után lehetõsége van arra, hogy addig, ameddig nem válik jogosulttá a kedvezõ kamatozású lakáskölcsönre, piaci kamatozású, áthidaló kölcsönt igényeljen.
A törvényjavaslat alapján a lakás-takarékpénztárak a lakáskölcsönöket a lakás-elõtakarékoskodók betétbefizetéseibõl, a jóváírt állami támogatásból, valamint a már kölcsönt kapott ügyfelek tõketörlesztéseibõl fedezik. A rendszer tehát a német Bauspar-modellhez hasonlóan zárt, az önsegélyezés elvén alapul. A lakás-takarékpénztárak csak kivételesen vehetnek fel kölcsönt a 19 lakáskölcsönök folyosításához a tõkepiacról. A magas piaci kamatláb ugyanis veszélyezteti a hitelintézet mûködését.
A törvényjavaslat szigorúan szabályozza a hitelintézet szabad eszközeinek befektetését, a biztonságos mûködés és a kellõ likviditás érdekében. A kölcsönnyújtásra átmenetileg fel nem használt szabadeszközöknek legalább a felét a magyar állam által kibocsátott kötvényekben, kincstárjegyben, illetve készpénzben és számlapénzben kell tartani. A betételhelyezõk védelme, megfelelõ tájékoztatásának biztosítása érdekében a törvényjavaslat részletesen felsorolja a lakás-elõtakarékossági szerzõdés legfontosabb szabályait, valamint az általános szerzõdési feltételek tartalmi elemeit. A törvényjavaslat alapján a megtakarítót az éves betételhelyezés összegéhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg annak érdekében, hogy a betét hozama ne maradjon el jelentõsen a más formáknál elérhetõktõl. Az állami támogatás igénybevételének legfontosabb feltétele a lakás célú felhasználás, a legalább négyéves megtakarítási idõ elérése, valamint 10 százaléknál nem magasabb kölcsönkamatláb alkalmazása. A támogatás mértékét kormányrendelet határozza meg. A törvényjavaslat azonban kiköti, hogy a támogatás mértékének módosítása a már megkötött szerzõdéseket nem érinti. Az ez év július 4-i kormányülésen elfogadott rendelet tartalmazza, hogy az állami támogatás az adott megtakarítási évben az ügyfél által elhelyezett betét 30 százaléka, legfeljebb azonban 36 ezer forint.
Tisztelt Ház! Az elmondottak alapján úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat elfogadása hozzájárul a lakásfinanszírozás intézményi rendszerének fejlesztéséhez.
(16.30)
Elõsegíti az önfinanszírozó lakásgazdaság kialakulását. A megtakarításhoz kapcsolódó állami támogatás a lakáscélok megvalósításához szükséges saját forrás elõteremtésére ösztönöz, azokat segíti, akik képesek és hajlandók lakásproblémájuk megoldása érdekében erõfeszítéseket tenni. A lakás- takarékpénztárak a rövidesen elõterjesztésre kerülõ törvényjavaslatok alapján létrejövõ jelzáloghitel-intézményekkel együtt lényegesen átalakíthatják a lakásépítés és -fenntartás finanszírozási rendszerét, ami egyrészt a fejlett piacgazdaságoknak megfelelõ intézményrendszer kialakulását, másrészt várhatóan a lakás célú megtakarítások, és végül a lakásberuházások dinamikus elemelkedését eredményezik. Mindezek alapján kérem a törvényjavaslat megvitatását és a szükséges módosítások után annak elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)