KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! A kérdés, amit felvetett, rendkívül fontos. Ugyanis, ha valahol igaz a biztonság oszthatatlansága és stabilitás oszthatatlansága, akkor ez a délszláv térségben különösen az.
Nemzetközi fórumok tucatjain fogalmazta meg a magyar külpolitika ezt a tételt, hangsúlyozva, hogy nem lehet béke, tartós béke stabilitás és biztonság a délszláv térségben, ha ott rendezetlen problémák maradnak.
Az EBESZ soros elnökeként természetesen behatárolt volt a cselekvési lehetõségem, hiszen az EBESZ-nek intézkedési és fõleg kényszerítõ lehetõsége nincs. És az EBESZ, mint minden nemzetközi szervezet annyit képes elérni, amit a tagállamai hajlandóak cselekedni.
Pár hete voltam hivatalban, amikor '94 decemberében kezdeményeztem egy nyilatkozat kiadását 200 koszovói albán, korábbi rendõr letartóztatása, bántalmazása miatt, követelve szabadon bocsátásukat és a felelõsök megbüntetését.
'95 áprilisában két határozatot kezdeményeztem a koholt perek leállítását, hatósági terror megszüntetését követelve, illetve az etnikai arányok megváltoztatásának megszüntetését. Ezek orosz, román és szlovák ellenállás miatt nem kerültek elfogadásra, hiszen az EBESZ-ben konszenzussal születnek a döntések.
'95 augusztusában egy határozatot kezdeményeztem a krajinai szerbek betelepítése miatt Koszovóban és Vajdaságban, és itt látjuk, hogy mennyire kapcsolódnak egymáshoz ezek a problémák. Ez orosz és horvát ellenállás miatt nem került elfogadásra.
Létrehoztunk bécsi székhellyel egy ellenõrzõ csoportot, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a koszovói albánok sorsát.
Az EBESZ fellépésének lehetõségét korlátozza, hogy Jugoszlávia nem tagja a szervezetnek. És az EBESZ állandó misszióit is csak azzal a feltétellel hajlandó visszafogadni, ha elõbb az EBESZ integrálja újra a soraiba.
Befejezésül - tisztelt Ház, képviselõ úr - szeretném hangsúlyozni, hogy mivel a délszláv válság és a háború egyik oka a kisebbségi jogok megsértése volt, az etnikai tisztogatás volt, a rendezéshez is alapvetõnek tartja a magyar külpolitika a kisebbségi jogok garantálását, mégpedig az európai normák érvényesítésével.
Nem szabad, hogy a nemzetközi közösség veszélyérzete, vagy egy-egy kisebbség fellépésének a hangereje határozza meg, hogy milyen megoldást támogatunk, minden kisebbség - koszovói albánok, vajdasági magyarok, horvátországi szerbek és Szerbiában élõ horvátok - számára egyaránt ugyanazokat a kisebbségi jogokat kell biztosítani. Köszönöm. (Taps a miniszterek sorából és az MSZP soraiból.)