AKAR LÁSZLÓ, pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ez év elsõ hónapjaiban tárgyalta és fogadta el a parlament a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetésérõl szóló törvényt. Ennek keretében a társadalombiztosítási kintlevõségek behajtásából összesen 54 milliárd forint járulékbehajtási bevételi elõirányzatot határozott meg az Országgyûlés. A behajtás eredményességének ilyen mértékû javításához a tb-költségvetés elfogadásakor szükségesnek látszott a járulékbeszedés törvényi hátterének több ponton való változtatása, de ennek megvalósítását idõ hiányában a tisztelt Ház végül külön törvény hatáskörébe utalta. Ennek megfelelõen terjeszti elõ most a kormány a többszöri egyeztetések és viták után a járulékbehajtási tevékenység feltételeit javító külön törvényjavaslatot.
A társadalombiztosítási alapok 1995. év végi kintlévõsége 220 milliárd forint volt, melynek mintegy a fele csõdeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás alatt lévõ szervezetet vagy már megszûnt munkáltatót érintett. Ez utóbbi körben a kintlévõségek befolyása - jellemzõen - több év alatt és csak részlegesen lehetséges. Ugyanakkor a tapasztalatok alapján a törvényi szabályok kisebb korrekciójával a tb-követelés-befolyás eredményességi hányada javítható. Emellett a mûködõ gazdálkodószervezetek ugyancsak jelentõs járuléktartozásának beszedésében, illetve az újonnan keletkezõ hátralékok növekedésének fékezésében is kedvezõ hatású lehet a hagyományos jogi eszközök néhány ponton történõ módosítása.
Konkrétan a törvényjavaslat a felszámolási eljárásokból befolyó bevételek növelését és gyorsítását, az adósok elleni végrehajtási eljárások jogi lehetõségeinek bõvítését célozza, valamint az anyagi ösztönzésre vonatkozó törvényi részeket módosítja. Annak ellenére, hogy a módosítások elsõdleges célja a társadalombiztosítás behajtási tevékenységének javítása, indokolt, hogy ezzel párhuzamosan segítsük az egyéb köztartozások behajtását is, biztosítsuk egyben a megfelelõ összhangot a behajtásra vonatkozó jogszabályok, továbbá az adóhatóságok eljárása között.
A törvénymódosítási csomag ennek megfelelõen a csõdtörvényt, a társadalombiztosításról szóló törvényt, az adózás rendjérõl szóló törvényt, az egyéni vállalkozásról szóló törvényt, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak '96. évi költségvetésérõl szóló törvényt érinti. A javaslat a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításával javítaná a társadalombiztosítás helyzetét, a követelések megtérülési arányát a felszámolási eljárok során. Ezt célozza az, hogy a végrehajtási joggal biztosított társadalombiztosítási követelés a jelzálogjoggal biztosított követelésekhez hasonlóan a kielégítési sorrendben a második helyre került.
A javaslat egyértelmûsíti, hogy a csõd- és a felszámolási eljárás során a társadalombiztosítás az egyezség érdekében a követelésérõl lemondhat, illetve azt engedményezheti. A követelés értékesítésének a lehetõsége idõben elõbbre hozhatja a megtérülést. A csõd- és felszámolási eljárások, valamint a végelszámolások során az adósok jellemzõen egyszerre tartoznak az adó- és vámhatóságnak, illetve a nyugdíj- és egészségbiztosítási alapoknak.
(9.30)
Az összehangolt fellépést, az eljárás hatékonyságát erõsítené, ha az ezeket a szervezeteket megilletõ köztartozások rendezése során az állami adóhatóság vagy a társadalombiztosítás behajtó szervezete járna el, és képviselné a másik szervezetet is. A javaslat ennek lehetõségét az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény módosításával biztosítja.
A végrehajtási eljárások gyorsítása érdekében a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításával a javaslat lehetõvé teszi az eljárást lefolytató illetékes egészségbiztosítási pénztárnak, hogy - összhangban az adóhatóságra vonatkozó szabályokkal - a végrehajtható okirat alapján, külön intézkedés nélkül megkezdje a végrehajtást.
A javaslat azt is kimondja, hogy ha az azonnali inkasszó, illetve a munkabérbõl történõ letiltás nem vezet eredményre, akkor kötelezõ az ingó- és ingatlan-végrehajtás elrendelése. A végrehajtás gyorsítása érdekében a javaslat lehetõvé teszi, hogy sikertelen árverés esetén az ingóságot a végrehajtó szerv kereskedelmi úton közvetlenül vagy bizományos útján értékesítse.
Annak érdekében, hogy az egyéni vállalkozók hátraléka mérséklõdjön, illetve az ilyen hátralékok keletkezését ne akadályozza, módosul az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény. A javaslat elõírja, hogy csak az kaphat vállalkozói igazolványt a jövõben, akinek nincs adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása, továbbá a társadalombiztosítási kötelezettségek szélesebb körében válna lehetõvé, hogy azok nem teljesítése esetén a vállalkozói igazolványt bevonják.
Ez elõsegíti a megalapozott vállalkozói tevékenységet, de egyben a kötelezettségeiket teljesítõ vállalkozásoknak is az az érdeke, hogy ne csak õk, hanem minden piaci szereplõ fizesse meg a közterheket.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a társadalombiztosítási tartozások behajtásának hatékonyságjavítását, valamint az alapok 1996. évi költségvetésében elõirányzott járulékbehajtás teljesíthetõségét kívánja elõsegíteni.
A módosítások pozitív hatásai akkor tudnak már ez évben érvényesülni, ha a törvény - annak elfogadása esetén - 1996. II. félév elején már hatályba léphet. A módosítások egyben elõrelépést jelenthetnek hosszabb távon is a behajtási tevékenységben.
Mindezért kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg, és fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)