DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Az ön által felvetett problémával nem elõször találkozunk itt a parlament azonnali kérdések, illetve kérdések óráiban, és a most elsorolt sok-sok probléma mellett még majd én is szeretnék néhányat fölvetni.
Tény az, hogy a lakásprivatizáció során az elmúlt években néhány év alatt a magyar bérlakásállomány mintegy 7 százalékra csökkent, és ez azt jelenti, hogy Európában Magyarországon van ma már a legkevesebb bérlakás.
Az így létrejött társasházak - más formáció nem lévén - a régi társasházi törvényerejû rendelet alapján alakultak meg, mely rendelet igen laza szervezetû, általában egymást jól ismerõ, 5-10 lakásos házakra készült. Ezek a házak 50-100 vagy még több lakást is tartalmaznak, tehát ugyanazt a személyes kapcsolatot nem lehet elvárni az ilyen nagy épületekben lakóktól, mint az eredeti elképzelés szerinti törvényerejû rendeletben foglaltaktól.
A gondokat tetézi, hogy az alapító okirat módosításához is százszázalékos egyetértés szükséges, a jelzálogalapításra és még sok minden másra. Éppen ezért jött létre a Lakáspolitikai Tanács az elmúlt évben, mely tanács tagjai között az illetékes tárcák képviselõin kívül valamennyi, lakásügyben, társasházügyben érdekelt érdekképviseleti és szakmai szervezet is képviselteti magát. Itt folyik az a munka, amely hivatott arra, hogy a társasházakról szóló törvényerejû rendelet új formát kapjon, új törvényjavaslattal lehessen megjelenni a parlament elõtt. Ez a munka a nyár végére - a remények és a kormányhatározati határidõ szerint - befejezõdik, és várhatóan kora õsszel a parlament is dönthet ebben a kérdésben.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)